Ne menj el. 6.rész

Chi: Rendbe. Holnap beszélek vele, de kicsit félek mi lesz ebből.
Ekkor Chi mobilja megcsörrent. Pont a 3:30.
Chi: Bocsi.
Felvette. Min volt az. Felhívta, mert aggódott érte. Hiszen már elég késő volt.
Chi: Min?
Min: Chi. Huh már aggódtam, hogy valami történt veled.
Chi: Miért?
Min: Elég késő van és azt hittem ilyenkorra már haza érsz.
Chi: Bocsi, de volt pár nehézségem.
Min: Mindegy. Csak majd siess haza.
Chi: Jó, de nem kéne így aggódnod.
Min: Tudom, de tudom, hogy nem vagy a legismerősebb a városban és ezért bármikor eltévedhetsz vagy tudom is én.
Chi: Nyugi tudok vigyázni magamra. Majd sietek haza. Szia.
Min: Szia. Majd mesélj. Várom.
Chi: Oké. :)
Aztán letette.
DongHo: A barátnőd volt?
Chi: Igen aggódott, hogy még nem értem "haza".
DongHo: Érthető hiszen nem ismered túl jól a várost és el is tévedhetsz. Viszont, hogy gondolhatja, hogy hagynánk, hogy bajod essen?
Chi: Talán nem bízik bennetek. Ami meg lehet, hogy jó döntés.
DongHo: Már bocsánatot kértem.
Chi: Tudom. Meg is bocsájtottam, de csak, mert ha akarnálak sajnos még akkor sem tudnálak ne szeretni.
Ekkor Eli termett ott.
Eli: Hát itt vagytok. Fiúk meg vannak.
DongHo: Hát jobbra számítottam a mai napon, de most már mindegy.
Xander: Majd legközelebb.
Chi: Fiúk! Kevin hol van?
Xander: Amikor a keresést elkezdtük még meg volt. Úgy tűnik eltűnt.
Eli: Én azt hiszem láttam, hogy elfutott.
Chi: Csak nem ő volt az az alak akit láttunk? Szerinted mennyit hallott?
DongHo: Nem tudom, de mivel el futott így gondolom csak olyat amit nem kellett volna.
Eli: Miről beszéltek?
Chi és DongHo: Semmiről.
Közben mind ketten elfordultak másik irányba és elpirultak.
Kiseop: Szóval a kis csaj megint bevetette magát.
SooHyun: Ne kezd már újból.
Kiseop: Jó, de annyit mondanék, hogy én meg mondtam.
Chi: Kiseop kérlek. Tudom, hogy nem kedvelsz, de te egyáltalán nem ismersz se engem se az érzéseimet.
Kiseop: De ismerem a fajtád.
Chi: A fajtám?
Kiseop: Igen aki csak megpróbál szórakozni az idolokkal és kihasználni őket és hasonlók és én ezt egyáltalán nem szeretem.
Chi: Miért gondolod, hogy olyan vagyok?
Kiseop: Mind olyan. Még a legkedvesebb is. Egyikben sem szabad megbízni.
Chi: Ezt miért mondod?
Kiseop: Azért, mert egyszer én is szeretem egy ilyen lányt. Ártatlan volt és gyönyörű, kedves és bájos. Elhittem neki mindent. Közben átvert és csak szórakozott velem.
Chi: Sajnálom. Erről nem tudtam, de én nem vagyok ilyen. Attól még, hogy egy ilyen lányban csalódsz nem írhatod le az összeset. Lehet, hogy van olyan aki tényleg  olyan lány amilyet leírsz, de nem akar átverni hanem szeret. Sőt biztos. Hidd el. Kérlek bízz végre bennem. semmi rossz szándékom nincsen. Én sosem csinálnék olyat egyikőtökkel sem, sőt egy fiúval sem. Azt pedig sajnálom, hogy miattam Kevin most rosszul érzi magát, nem állt szándékomban meg bántani főleg, hogy ha végig hallotta volna azt amit mondtam akkor tudná is.
Kiseop szótlanul végighallgatta amit Chi mondott. Majd miután befejezte adott neki egy kokit.
Chi: Áú. Miért?
Kiseop Chi felé nyújtotta a kezét.
Kiseop: Béke. Most tényleg.
Chi: Komolyan?
Kiseop: Igen, de gyorsan fogjunk kezet mielőtt meggondolom.
Chi: Rendben. :)
SooHyun: Jó, hogy ez is megtörtént, de nem kéne most már haza menni?
DongHo: Igaz. Chi haza vigyelek?
Chi: Ömm...
Eli: Igen hercegem engem is vigyél haza.. :)
SooHyun: Engem is. :)
DongHo: Hehe. Na jó menjünk. Sziasztok.
Fiúk: Sziasztok.
SooHyun: Aztán Chi vigyázz DongHo-val. :)
Eli: Igen. Egyedül DongHo-val egy kocsiban. Vigyázz magadra. :)
Chi: :) Nyugi vigyázok.
Majd Chi és DongHo beültek a kocsiba és elindultak.
DongHo: Tényleg amúgy még sosem beszéltünk alap dolgokról.
Chi: Mire gondolsz?
DongHo: Hát veled kapcsolatba. Pl a teljes neveted még sosem mondtad. Pár szót mondhatnál magadról. Még sok mindent nem tudom. Gondolom te viszont amit lehet azt tudsz rólam.
Chi: Nagyjából. De azért nem mindent. Mondjuk azt nem gondoltam, hogy élőben még aranyosabb vagy. Ezt ne hízelgésnek vedd. komolyan gondolom. Vagy, hogy ennyire jó fej vagy. Plusz én valahogy mindig kisfiúsnak gondoltalak. Azért annyira mégsem vagy olyan. Mondjuk belül. Ez nem sértés, de olyan kisfiús vagy még így 19 évesen is. Ez aranyos.
DongHo: Kösz. Akkor most mond valamit magadról.
Chi: Oké. Lássuk. A teljes nevem Choi Chi-Young. 17 éves vagyok és Magyarországon lakom. Most így ennyit tudtam összehozni.
DongHo: Már 17 vagy?
Chi: Igen. Miért?
DongHo: Nem sértés, de fiatalabbnak tűnsz.
Chi: És mégis megtetszettem egy 19 és egy 22 éves fiúnak?
DongHo: Jó-jó. De 17 vagy. Szóval mindegy. Tényleg a szüleid nem is keresnek? Hiszen 17 évesen eljössz Koreába....
Chi: Az elejében még kerestek, de már nem. vagyis hát néha, de nem szoktam felvenni. Félek mi lenne abból. Így inkább kerülöm őket. Hiszen 17 évesen megszöktem és eljöttem egyedül Koreába. Hát ebből azért elég nagy zűr lenne.
DongHo: Azért beszélned kéne velük.
Chi: Nem tudom. Majd talán felhívom őket később.
DongHo: Ha már 17 éves akkor tudsz autót vezetni?
Chi: Hát kicsit.
DongHo: Ez mit takar?
Chi: A gyakorlati vizsgám még nem volt meg. A papíron lévő az úgy ahogy jó lett, de a szabályokat főleg a táblákat nem nagyon tudom.
DongHo: Esetleg akarod, hogy tanítsalak?
Chi: Bevállalnád?
DongHo: Hát ha nem halálos és nagyobb sérülések nélkül megúszható akkor igen.
Chi: Nyugi. Ha vezetni nem is vezetnék olyan jól azt akkor sem hagynám, hogy bajod essen.
DongHo: Ezt egyfelől jó hallani, másfelől viszont ezt inkább a fiúnak kéne mondania a lánynak.
Chi: Nem baj. Amúgy neked nem kell mondani. Érezteted a nélkül is. :)
Aztán nagy lassan, de megérkeztek.
Chi: Na jó szia.
DongHo: Holnap?
Chi: ?
DongHo: A tanítás.
Chi: Rendben, de előtte még beszélnem kell Kevinnel.
DongHo: Akkor úgy jó ha mondjuk idejövök 2-re?
Chi: Ide?
DongHo: Ne ide?
Chi: Mehetnénk máshova.
DongHo: Hová?
Chi: Nem tudom. valahova ami közel van az NH-hoz akkor legalább nem kéne szaladgálnom annyit.
DongHo: Oké. Tudom is hova. Akkor majd találkozzunk az NH-nál. Úgy jó?
Chi: Igen. Szia.
DongHo: Szia.
Chi még intett egyet DongHo-nak majd bement. Ezek után DongHo is elment.
Min: Mesélj. Mi volt?
Chi: Fáradt vagyok.
Min: Na létszí.
Chi nem bírta ha Min könyörög ezért hát elmesélte neki mi történt.
Min: Tudtam. Én megmondtam.
Chi: Min!
Min: Bocs. De akkor is már megmondtam az elején.
Chi: Min ettől nekem nem lesz jobb. Érzek DongHo iránt valamit, de közben Kevin iránt is és nem tudom mi legyen. Hiszen DongHo-nak már elmondtam mi van, de nem könnyítette meg a dolgom. Kevin-nek meg muszáj volt kihallgatnia minket. Most mi legyen Min?
Min: Ne tőlem kérdezd. Igaz, hogy eddig sok mindenben igazam volt, de azt, hogy most mit csinálsz azt neked kell eldöntened. Csak te tudhatod mit akarsz vagy mi a legjobb.
Chi: Hát ezzel nem segítettél.
Min: Bocsánat, de mást nem tudok neked mondani. Én azt ajánlom feküdj le és gondold át alaposan a dolgokat.
Chi: Rendben.
Most viszont ellentétben máskorral Chi nem tudott gondolkodni. Ahogy becsukta a szemét rögtön elaludt. Majd következő nap elég korán felkelt még ébresztő nélkül is. Átöltözött majd elindult kifelé. Min éppen akkor ébredezett.
Min: Hová mész Chi?
Chi: Elmegyek beszélni Kevinnel.
Min: Ilyen korán már mész is?
Chi: igen. minél korábban annál jobb.
Min: Tudod mit csináld túl álmos vagyok, hogy megállítsalak.
Chi: Bezzeg amikor vásárolni akartál reggel 6 órakor akkor meg majd ki csattantál tegnap hajnalba.
Min: Mi?
Chi: Semmi. Jó éjt vagyis hajnalt. Szia.
Min:Szia.
Chi kilépett az ajtón Min pedig azonnal el is aludt. Chi elindult az NH-hoz. Persze Min később mikor magához tért rájött, hogy hülyeség volt Chi-t elengedni így. Chi egy óra séta után el is ért az NH-hoz. Majd mikor már majdnem ott volt észre vette, hogy más is oda tart. még pedig nem más, mint Kevin. Kevin még Chi előtt beért. Majd mikor Chi az ajtóba állt már nem látta Kevint. Chi kopogott, de hiába, mert Bae nem akarta beengedni. Eze után Chi elkezdett beszélni Baehoz, de az mintha meg sem hallaná. Ezek után már ordítozott, de Bae figyelembe sem vette. Chi fogta magát és megfogta a kilincset és elkezdte befelé tolni az ajtót. Ami úgy tűnik nem minősült rossz ötletnek, mert az ajtó elkezdett nyílni. Bae viszont ezt nem akarta hagyni. Belülről ő kifelé tolta az ajtó. Végül viszont Chi bizonyult erősebbnek mily meglepő is elhinni, hogy egy 17 éves lány simán lenyom egy felnőtt embert.
Chi: Na végre. Maga meg miért szórakozik állandóan velem. Most miért jó ez magának?
Bae: Kisasszony ne engem piszkáljon emiatt. A kisasszony kérte, hogy tartsam távol magát. Most meg szegény ajtóm. Kifizeti.
Chi: Jaj már Bae maga meg az ajtója. Nincs annak az ajtónak semmi baja és amúgy sincs erre időm. Merre ment a kisasszony?
Bae: Nem mondom meg míg az ajtóm nincs rendben.
Chi: Mondja meg. muszáj tudnom és ha nem mondja meg az ajtaja már nem hagyja el egyben ezt az épületet.
Bae: Fenyeget az ajtómmal és zaklatja a kisasszonyt is. Már tényleg magára lehetne hívni a rendőrséget. Ez a psichopata viselkedés.
Chi: Jó elnézést mindezért. Esküszöm rá jóvá teszem. Csak mondja ár meg merre ment Kevin.
Bae: Rendben. Felfelé ment. De aztán tényleg úgy legyen ahogy mondta.
Chi: Úgy lesz.
Chi gyorsan felfutott a lépcsőkön. Hiszen minek a lift? a harmadik emeleten hát megtalálta Kevint. Kevin neki háttal ment éppen.
Chi: Kisasszony megállni.
Kevin: Te megint itt vagy? Hogy jutottál be? Jobb lett volna ha kint maradsz, mint ahogy kértem. Nem éppen DongHo-val kéne valahol mondjuk randiznod? Jobb is lenne. Megkérnélek, hogy távozz.
Ezt mind úgy mondta, hogy egy percig sem fordult meg és ezek után tovább indult.
Én: Én szeretlek.
Ekkor kevin megállt.
Kevin: Csak ezt ne mondanád.
Majd megfordult.
Kevin: Ne hazudj. Azt még elfogadom, hogy mást szeretsz és bele törődöm, de ne hazudj nekem.
Én: De Kevin.
Kevin: Úgy tűnik, hogy a végén Kiseop-nak mégis igaza lett. Nem kellett volna megbíznom benned. csak át akarsz verni. Sőt talán még DongHo-t is átvernéd.
Közben Chi oda ment Kevinhez és megfogta a kezét.
Chi: Nem érted. Ha végig hallgattad volna mit mondtam értenéd. csak a felét hallottad a dolgoknak. Igaz én érzek valamit DongHo iránt.
Kevin: Tudtam.
Chi: De közben az a baj, hogy irántad is.
Kevin: Mi?
Chi: Sajnálom, de így van. Én nem akarok veletek szórakozni és nem is akartam.
Ekkor Chi órája megszólalt.
Chi: Sajnálom, de most mennem kell.
Kevin: Hova?
Chi: Ömm.. DongHo-val megbeszéltük, hogy itt találkozunk az épületnél.
Kevin: Oh. És később esetleg eljönnél velem valahova?
Chi: Nem tudom.
Kevin: Hiszen vele is elmész és ha te nem is tudod mi legyen akkor talán így könnyebben tudsz dönteni. Na?
Chi: Rendben.
Kevin: Holnap? Itt?
Chi: Rendben. Na, de mennem kell. Szia.
Kevin: Szia.
Chi lesietett gyorsan. Bae már pont kiment a fejéből.
Bae: Na?
Chi: Öhm..
Elővette a pénzt ami nála volt éppen és oda adta Baenak, hogy annak árán javítsa meg az ajtót.
Chi: Viszlát.
Bae: Reméljük nem.
Chi: Szokásos Bae.
Chi ezek után már futott is ki csak ügyetlenségéből adódóan újra sikerült elbotlania pont, mint múltkor és már esett is előre. Pont DongHo karjaiba kötött ki aki már várta őt az épült előtt.
DongHo: Jól vagy?
Chi: Hát még megvan mindenem és mindenemet érzem is. Szóval azt hiszem igen.
DongHo: :) És megbeszéltétek?
Chi: Elmondtam neki. Ő is azt mondta, hogy szeretne találkozni velem, mint te.
DongHo: Hát rajta. Induljon a verseny. Fighting.
Chi: Verseny? Ez nem verseny.
DongHo: Nyugi, nem úgy értem. Mindegy. Akkor megyünk?
Chi: Igen.
DongHo elvitte hát Chi-t egy olyan részre ahol nincsenek autók. Egy nagy parkolóba az NH-tól nem messze.
DongHo: Oké. Cseréljünk helyet.
Chi: Kicsit félek.
DongHo: Nyugi.
DongHo mondta Chi-nek, hogy mit is csináljon Chi pedig megpróbálta teljesíteni az utasításokat nem túl sok sikerrel. Akadozva tudtak csak menni. Majd egyszer csak sikerült elindulni, de mivel Chi nem ismerte rendesen a pedálokat, mert mindig keverte őket nem tudta, hogy álljon meg. DongHo mondta, hogy melyikre lépjen, de Chi annyira megijedt, mert a kocsi egyre gyorsult és már majdnem az útra értek, hogy már azt sem tudta melyik a jobb melyik a bal.
Chi: Oppppaaaaa.
Mielőtt az útra értek volna DongHo gyorsan a fékre lépett.
DongHo: Ez így nem lesz jó.
DongHo fogta magát és átült a vezető ülésre. Majd Chit az ölébe ültette. Chi ettől csöppet zavarba jött.
DongHo: Mellesleg jó volt végre azt hallani, hogy Oppa.
Chi meg sem bírt szólalni.
DongHo: Akkor most kezdjük elölről.
Visszavezették a kocsit oda ahonnan indultak és DongHo újra elkezdett magyarázni. Most már mutatta is a dolgokat. Már egész jól ment. Így DongHo gondolta megpróbálhatnák újra a folyamatos vezetést. El is indultak. Chi fogta a kormányt majd DongHo is a kormányra tette a kezét. Ettől Chi zavarba jött. Majd egymás szemébe néztek. Ami nem volt a legjobb ötlet és ezt DongHonak tudnia is kéne. Míg nem figyeltek az autó egy fa irányába ment. Mire DongHo észbe kapott akkor már nem tudtak mit csinálni. Hirtelen megfogta Chit. Majd az autó a fának ütközött. Chi becsukta a szemét ijedtében. Chi megijedt, hogy esetleg DongHonak valami baja esett. Aztán mikor felkeltek nagyon boldog volt mikor látta, hogy DongHonak semmi baja. Annyira megörült, hogy hirtelen DongHo nyakába ugrott. Persze nem szó szerint, mert ültek.
DongHo: Meg fojtasz.
Chi: Bocs.
DongHo: Azt nem mondtam, hogy nem jó.
Chi: :) Úgy örülök, hogy semmi bajod.
DongHo: Én inkább annak, hogy neked nincs.
Majd megölelte Chi-t és egy puszit nyomott a homlokára.
Chi: :) Most már haza kéne mennem.
DongHo: Haza viszlek.
Chi: Nem kell. Amúgy is össze tört egy kicsit az autód inkább vidd el a szervízbe. Majd állom a költségeket. Hiszen az én hibám.
DongHo: Ne az ráér. Haza viszlek.
Chi: Nem muszáj. Innen haza találok.
DongHo: Én nem azért akarlak haza vinni, mert muszáj hanem, mert szeretném.
Chi: Hát.. Rendben.
Chi nehézkesen, de bele egyezett, hogy DongHo haza vigye. Amire meg volt az oka. Az úton nem sokat beszéltek. Aztán elég gyorsan oda értek.
Chi: Köszi, hogy haza hoztál. Szia.
DongHo: Várj. Mikor találkozzunk újból?
Chi: Nem hinném, hogy össze jönne még egy találkozó. Én holnap haza megyek. Sőt Kevinnek is mond meg kérlek, hogy mégse tudok elmenni vele sehova.
DongHo: De...
Chi: Becsukta a kocsi ajtót. Majd elindult a lépcsőn felfelé. Közben DongHo egy pár másodperc értetlenkedés után kiszállt az autóból.
DongHo: Nem mehetsz haza.
Chi: Muszáj. Nem maradhatok tovább.
DongHo: Miért?
Chi: Csak nem. El kell mennem. Sajnálom.
DongHo: Nem mehetsz el. Én....
Chi már majdnem beért ekkor DongHo teli torokból oda kiáltott neki.
DongHo: Én szeretlek.
Chi ez hallatán hátra nézett majd oda szólt halkan DongHo-nak.
Chi: Ne nehezítsd meg.
DongHo: Hát még is igaza lesz Kiseop-nak?
Chi erre már nem válaszolt csak bement. Ahogy beért az előtte álló Min karjaiba borult sírva. Pár perc múlva DongHo is elment.
Min: Mi történt? Chi. Kérlek beszélj. Ne sírj. Mi a baj? Hiszen azt mondta neked, hogy szeret, nem? Sőt nem mondta kikiabálta a világba.
Erre Chi még jobban elkezdett sírni.
Min: Ne sírj már Chi. Mi a baj? most nem boldognak kéne lenned? Mond már meg mi a baj?
Chi: El kell mennem.
Min: Mi?
Chi: Haza megyek.
Min: De...,de miért?
Chi: Szerelmes vagyok DongHo-ba.
Min: És ezért akarsz haza menni? Hiszen ő is szeret téged nem?
Chi: De közben ott van Kevin. Én nem akarok fájdalmat okozni neki. Eddig nem tudtam, hogy mit érzek, de miután DongHo olyanokat mondott rájöttem, hogy szeretem őt. Őt szeretem. Én nem akarom a fiúkat hülyíteni és főleg fájdalmat okozni egyiküknek. Nem akarom, hogy én is olyan legyek amilyenről Kiseop beszélt.
Min: Na várj nem akarod megbántani az egyiket ezért inkább megbántod mind kettőt azzal, hogy elmész és itt hagyod őket.
Chi: Én nem. Így kell tennem. Ez a helyes. Tudom.
Min: Hát rendben. Nem értek egyet a döntéseddel, de elfogadom.
Chi: Köszönöm. Akkor holnap indulok.
Közben Chi telefonja megcsörrent amit furcsállt, hogy a megszokottól eltérően a telefonja most a Believe című számot játszotta. Megnézte hát és a telefonon megjelent DongHo képe. Amit ő tett fel míg Chi nem figyelt. Igen Chit Dongho hívta. Viszont ezektől a dolgoktól Chi csak még rosszabbul érezte magát. Még jobban fájt neki ez az egész. Jól tudta, hogy nem képes arra DongHoval beszéljen. Így letette. Majd lefeküdt aludni. A telefonja még megcsörrent vagy 3x 4x ,de nem vette fel. Majd elaludt. Reggel elég rosszul kelt, de tudta ,hogy azt kell tennie amit kell. Elkezdett pakolni. Min pedig segített neki. Majd mikor minden megvolt elkezdtek búcsúzkodni.
Chi: Köszönök mindent Min. Sosem felejtem el és megígérem, hogy meghálálom majd valahogy.
Min: Nem kell. Nekem elég az, hogy itt voltál és, hogy a barátnőm lettél. Hiányozni fogsz. Olyan egyedül leszek nélküled.
Chi: Sajnálom, de muszáj elmennem.
Min: Megértem.
Chi: Te is hiányozni fogsz nekem.
Megölelték egymást.
Chi: Szia.
Min: Szia.
Majd Chi elindult a reptérre. Azt az utat szerencsére éppen ismerte. Ha pedig el is tévedne még mindig megvan neki a lap amit az első nap kapott Min-től. Chi elment, de nem vette észre, hogy a telefonját Min-nél hagyta az asztalon. Min-nek sem tűnt fel. Míg nem Chi üzenetet kapott miben ez állt: " Beszélnem kell veled. Gyere el az NH-hoz. DongHo " Min ezt látva már kapta is magát és elindult az NH-hoz. Úgy gondolta ha Chi el is megy a fiúk akkor is tudják meg az igazat, mert ez így nem jó és remélte, hogy a végén jó vége lesz. Nagy nehezen 15 perc alatt odaért futólépésben az NH-hoz. Ő nem tétovázott, mint ahogyan Chi mindig. Már futott is be. Mind két fiú ott állt a földszinted az épületben. Min oda sietett. A fiúk meglepődtek, mert fogalmuk sem volt, hogy ki ez a lány.
Min: Hát itt vagytok.
DongHo: Te ki vagy?
Min: Hogy ki? Min barátnője Min vagyis Chi barátnője Min. Bocsánat, de egész eddig futottam.
DongHo: Mi van Chivel?
Min: Azt tervezi, hogy elmegy. Bár ezt már biztosan tudjátok. Azt is, hogy miért?
DongHo: Nem. Te tudod?
Min: Chi úgy gondolja a legjobb ha haza megy, mert nem akar fájdalmat okozni senkinek.
Kevin: Miért okozna?
Min: Mert rájött, hogy kit szeret és nem akarja a másikat megbántani így inkább elmegy.
Kevin: És kit szeret?
DongHo: Kevin ne légy tapló. Ez hülyeség. Akkor viszont miért volt olyan tegnap? Ez akkor azt jelenti, hogy Kevint szereti?
Min: Sajnálom Kevin, de épp ellenkezőleg. Chi téged szeret DongHo. Pont ezért volt olyan nehéz hallania, hogy azt mondod neki, hogy szereted.
DongHo: Akkor ő is szeret engem?
Min: Nagyon úgy tűnik.
DongHo: Beszélnem kell vele. Most hol van?
Min: A reptéren.
DongHo: Mi?
Min: Már a reptéren van. Mikor az üzenetet küldted már elindult. Amilyen szerencsénk van viszont, hogy az ő járatai nagyon ritkák így még utolérheted, de siess.
DongHo csak állt.
Min: Menj már.
DongHo: Oké-oké.
Min: Sajnálom Kevin, hogy így kell megtudnod.
Kevin: Áh sejtettem, hogy ez van. Mielőtt elmondtad volna már akkor feldolgoztam a múltkori után. Talán ők jobbak is együtt, mint velem.
Min: Ne légy ilyen.............
Min és Kevin elbeszélgettek. Közben DongHo igyekezett a reptérre. Mikor már majdnem ott volt sajnos az autója már nem bírta tovább a múltkori koccanás után. Így nem volt már választása, mint, hogy fusson a reptérig. Közben a reptérre telefonált.... Chi eközben csak várakozott. Már nagyon unatkozott. Hiszen már majd 1 órája ott ücsörgött. Majd boldogan vette észre, hogy a gépe nemsokára indulni tud. El is indult, hogy felszálljon, de ekkor a repülőtér hangosbemondója megszólalt. Choi Chi-Young-ot várják a XY teremben. Chi nem igazán értette mi akar ez lenni, de gondolta ha úgy modták a bemondóba akkor oda kell mennie. Bement hát az XY terembe. A terem elég világos volt. Viszont senki nem volt bent. Chi nézelődött egy kicsit. Majd kinyílt az ajtó amit Chi észre sem vett. Egy alak oda sétált a háta mögé majd átölelte. Chi megijedt egy pillanatra.
DongHo: Meg vagy. :)
Chi: Te meg, hogy kerülsz ide? Megmondtam, hogy haza megyek. Ne próbálj meg megállítani. Muszáj haza mennem.
DongHo: Min mindent elmondott nekem és Kevinnek.
Chi meglepődött.
Chi: Min?
DongHo: Ott hagytad a mobilod. Ami úgy tűnik szerencse. Így nem mentél el. Örülök. Nem kell elmenned. Már tudjuk és Kevin is egész jól fogadta. Kérlek ne menj el.
Chi hallgatott egy ideig amitől DongHo kicsit ideges lett, hogy esetleg Chi még így is el akar menni.
Chi: Ki tudna nemet mondani pont neked? :)
DongHo: :)
DongHo úgy megörült, hogy Chi marad, hogy felkapta Chit és pörgött vele egyet.
DongHo: De valamit még mindig várok.
Chi: Mit?
DongHo: Én azt mondtam neked, hogy szeretlek. És te?
Chi: De hisz már tudod.
DongHo: De hallani is akarom.
Chi: Szeretlek.
Majd egy puszit nyomott DongHo arcára. Az öröm viszont nem tartott sokáig, mert a reptér biztonsági őrei törtek rájuk. Akikhez a végén csak eljutott Chi híre és mivel a bemondó jóvoltából tudták, hogy hol van így megtalálták.
biztonságiőr1: Chi kiasszony kérem fáradjon velünk.
Chi megijedt és nem akart elmenni. DongHo-hoz bújt. az őrök elkezdtek közelíteni.
bő2: Chi jöjjön ide ne kelljen nekünk elvinnünk.
DongHo magához ölelte Chit.
bő1: Engedje át a lányt nekünk.
DongHo: Nem.
Chi egyre erősebben szorította DongHo-t.
bő2: Gyere szépen ide kislány.
Chi nem tudta mit csinálhatna.
Az őrök egyszer csak elkapták őket. Lefogták DongHo-t és Chit elvezették.
Chi: Engedjenek el.
bő3: Még mit nem. Már mióta keresünk te kis szökevény. Tudod ugye, hogy ezért elég nagy bajban vagy. Ahogyan a fiatalember is, mert kikezdett egy 18 éven aluli gyerekkel úgy, hogy az elszökött és ráadásul pont hozzá.
Chi: Ezt félre értik. Neki ehhez semmi köze. Őt hagyják ki ebből. Én szöktem el csak az én felelőségem minden.
bő1: Kislány ne véd őt. Nem a te dolgod.
Chi: De ő nem...
Chi úgy gondolta ezt nem hagyhatja. DongHo nem viheti el a bajt úgy, hogy ő nem tehet semmiről és maga sem akart bajt. Sajnos ötlete viszont nem volt. Nem úgy, mint DongHonak. A két őr lábára lépett így sikerült a fogásukból kiszabadulnia majd Chi-t is kiszabadította a 3. őr fogásából.
DongHo: Futás.
Aztán elfutottak. Végig a repülőtéren. Gondolta ha kiérnek akkor onnantól szabad az út.
Chi: DongHo!
DongHo: Mi az?
Chi: eddig nem voltál benne, de most már hivatalosan is benne vagy az ügyben. Muszáj volt ezt.
DongHo: Igen. Nem akarom, hogy elvigyenek. Nem engedlek el.
Chi-nek ezt nagyon jó volt hallania. Viszont ahogy a szíve szállt ezektől a szavaktól a lába úgy lassult. Nem bírt már futni. DongHo látta, hogy Chi már nem bír futni így felkapta Chit és még jobban elkezdett futni.
Chi: ettől ez nem tűnik még jobban olyannak, mintha te valami izé lennél aki elrabol?
DongHo: Nem tudom, de ha igen is akkor sem engedem, hogy elkapjanak. Igaz nehezen, de kijutottak a reptérről és az őrök nem bírták sokáig az iramot. Így megúszták az egészet egyenlőre. Chi ezek után vette a fáradságot és felhívta a szüleit és beszélt velük. Elmondta mi történt és mindent. A szülei nem igen voltak vele megértőek, de a végén addig makacskodott míg a végén elfogadták. Ezek után már a reptéren sem üldözték őket miután tisztázódott a helyzet. Kevin igaz nem jött össze Chivel, de volt ideje, hogy elbeszélgessen Minnel és sok olyan dolgot találtak amiben hasonlítanak és a végén köztük is kialakult valami vagyis kialakulóban van. Chi ezentúl is Minnel lakott. A csapatban minden összetűzés rendeződött főleg Kiseop dolgai. Itt is csak az a mondás igaz minden jó ha vége jó. Nem igaz? :)