Bekerítve 2.rész

Ezek után mindenki próbálta elfoglalni magát nem sok sikerrel. Dany olvasni próbált a fotelben.
Dany: Minden unalmas.
Taeyang tv-t nézett, de semmi jó nem ment benne.
Taeyang: Ekkora unalmat.
Daesung csak nézett ki a fejéből. T.O.P. várta a jó szerencsét. G pedig próbált játszani Gahoval. Majd bele haltak az unalomba. Ekkor SeungRi szaladt hirtelen elő a folyosóról.
SeungRi: Skacok siesetek. Elszúrtam.
SeungRi újra mosni próbált és szint úgy mint máskor megint nem sok sikerrel.
Mindenki: Mi történt?
Mindenki felé nézett. SeungRi elég habos volt.
Dany: Csak nem a mosógép?
SeungRi csak nézett. Dany pedig már futott is a fürdőbe. A mosógépből csak úgy jött ki a víz és a hab. Még maga SeungRi sem tudta, hogy mit is csinált. Dany nem tudta mit csináljon a géppel.
Dany: Fiúk!
A fiúk oda futottak és megdöbbenve látták SeungRi művét.
Dany: Segítsetek. Valamit csinálni kell vele.
Dany megpróbálta az ajtaját rászorítani, hogy legalább a víz ne folyón tovább. G oda ment segíteni. A végén nem jártak sikerrel, de mind a ketten elestek. Az egész mosás eredménye annyi lett, hogy a fürdőszoba tiszta víz és hab volt. Plusz vele együtt kb. mindenki aki ott volt. Annyi hab volt a fürdőben, hogy elsőre meg sem találták egymást. Aztán csak sikerült mindenkinek kikerülni a habok közül. Igaz elég mérgesek voltak először, de aztán mikor meglátták egymást mindenki felnevetett. SeungRi ezzel annyit ért el, hogy végre történt valami és legalább addig sem unatkozott a kis csapat. Az viszont, hogy az egész fürdőt ki kell takarítani és meglehet, hogy a kép már nem is működik az nem a legjobb.
Dany: SeungRi megmondtam, hogy segítek csak szólj. Ezek után most már takaríts össze magad után.
SeungRi: Egyedül?
Taeyang: Te okoztad magadnak.
SeungRi így nem túl jó hangulatban, de neki állt takarítani a többiek pedig vissza mentek tulajdonképpen unatkozni.
G: Hé srácok. Ti is unatkoztok?
Dany: De még, hogy.
Taeyang: Igen, semmi jó nincs a Tv-ben.
Daesung: Mi?
G: Gondoltam akkor játszunk valamit ha már úgy sem tudunk mit csinálni. Úgy is mondtuk, hogy mit lehetne csinálni akkor csináljuk.
Taeyang: De mit? A házban semmilyen játék nincs.
G: Nem kell kézzel fogható játéknak lennie. Elég ha valami elméletit vagy olyasmit játszunk.
Dany: Mint a Felelsz vagy mersz?
G: Mondjuk. Az jó is. Van ellenvetés?
Taeyang: Nekem oké.
G: Oké. Ki kezd?
Senki nem szólt.
G: Jó akkor majd én. Dany. Felelsz vagy mersz?
Dany: Felelek.
G: Mondjuk.... Voltál már szerelmes?
Dany: Nem hinném. Arról tudnék.
G: Oké. Te jössz.
Dany: Daesung. Felelsz vagy mersz?
Daesung: Felelek.
Dany: Oké. Akkor... Gondolom több lánnyal jártál már. Emlékszel még az elsőre és ha igen ki az?
Daesung: Igen emlékszem. De ez így már kettő. A másodikra nem válaszolok.
Dany: Jaj már Daesung. Nem ér.
Játszottak-játszottak. Közben SeungRi még mindig takarított. Majd Taeyanghoz került a kérdés.
Taeyang: Dany. Felelsz vagy mersz?
Dany: Merek.
Taeyang: Oké. Menj be SeungRihoz és puszild meg.
Dany: Tényleg?
Taeyang: Igen. Na? Vagy feladod?
Dany: Dehogy. Én nem adom fel és nem veszítek.
Dany bement SeungRihoz és megpuszilta. SeungRi ezen eléggé meglepődött.
SeungRi: Ez mi volt?
Taeyang: Pedig reméltem, hogy feladod.
Dany: Ne reméld.
Majd játszottak tovább és egyszer csak SeungRi is kijött és végre megértette mi is volt az az egész. Ezek után több ilyen húzása volt a fiúknak Dany felé. Viszont rossz ellenfelet választottak, mert Dany nem tud veszíteni. Persze mindent ő sem tenne meg te az ilyen piti dolgok nem rémítik meg. Aztán végül eljött egy olyan dolog amit nem szívesen csinálna meg.
Taeyang: Felelsz vagy Mersz?
Dany: Felelek.
Taeyang: Nem lehet már túl sokat feleltél. Merned kell.
Dany: Rendben. Mi lenne az?
Taeyang: Ettől már csak feladod. Csókold meg Daesungot.
Daesung: Kösz.
Taeyang: Bocs haver. Csak azért mondtam, mert tudom úgy se meri.
Dany nem csak nem merte nem is akarta. Azonban nem akarta, hogy Taeyangnak igaza legyen. Oda ment hát Daesunghoz.
G: Dany ezt nem muszáj. Ha nem akarod nem kell megcsinálni.
Dany: De. Azért sem hagyom, hogy Taeyang győzzön.
Dany félt, de közelebb hajolt Daesunghoz. Mikor Dany már majdnem megcsókolta Daesungot G bekapcsolta a TV-t.
G: Skacok inkább TV-zük. Elég volt már ez a játék. Egyezzünk ki annyiban, hogy senki sem veszített. Oké?
Taeyang: Ne már haver.
G: Én már meguntam. Bocs.
Daesung: Hát oké.
Úgy tűnik Dany megúszta.
Mindenki leült. Daesung, T.O.P. és Taeyang a fotelbe. Dany lehuppant a kanapéra G egyik oldalára SeungRi pedig a másikra.
Dany: És mit nézünk?
Ezek után megnézték a Karate Kölyök 1. 2. és 3. részét. A fiúk ezek után inkább elmentek aludni. G és Dany még ott maradt. G a konyhában csinált valamit Dany pedig Gahoval játszott a kanapén. Majd G is oda ült Dany mellé. Ők tovább nézték a TV-t. Elég késő volt már Gaho már elaludt Dany ölében. Dany is már álmos volt, de még nem akart lefeküdni. Aztán a végén G válán között ki a feje. G ezek után átölelte. Dany kicsit ideges lett és a szíve egyre gyorsabban vert. Nem tudta mit csináljon. Idegességében elaludt. Mikor ezt G észre vette fogta Danyt és bevitte a szobába óvatosan persze, mert sem Gahot sem őt nem akarta felébreszteni. hiszen nem volt szíve felkelteni Gahot így ő még mindig Dany ölében aludt. Így is vitte be őket. Ezek után Dany úgy ébredt, hogy Gahot ölelgeti aki még mindig úgy aludt, mint az este. Csak az lepte meg, hogy közben őt is átölelte valaki. Nem más, mint G. Ettől újra zavarba jött és nem tudta mit csináljon. G viszont még aludt. Sőt amint Dany mozogni kezdett G egyre jobban szorította magához őt. Nem tudott szabadulni.
Dany: G (Halkan)
Semmi reakció.
Dany: G (Közepesen)
Dany: G (Hangosabban)
Ekkor G kinyitotta a szemét.
G: Szia.
Dany: Szia. Esetleg elengedsz?
G: Nem.
Dany: Mi? Miért?
G: Ha elengedlek akkor esetleg megint olyat tennél amit nem kéne. Így jobb ha nem.
Dany: Most miről beszélsz?
G: Tényleg nem érted?
Dany: Tényleg.
G: Tegnap. A csók. Mit gondolsz miért váltottam hirtelen? Nem azért, mert untam a játékot. Hanem, mert nem akartam, hogy megcsókold Daesungot.
Dany: De miért?
Dany tényleg nem értette G-nek a viselkedését. A kérdése után viszont már biztosan érthetőbbé vált a helyzet. Ahogy Dany feltette a kérdést G fogta és megcsókolta Danyt.
G: Mert szeretlek. Nem akarom, hogy más hozzád érjen és azt meg főleg nem akarom, hogy megcsókolj egy srácot főleg a szemem előtt. Nem számít mit mondasz. Az enyém vagy.
Majd szorosan magához ölelte Danyt. Dany egy pillanatra nem akart hinni a fülének és nem értette mi történt.
Dany: De hogy és miért? Én ezt nem értem. Te a példaképem vagy. Az egyik legjobb mind közül és most azt mondod nekem, hogy szeretsz engem? Engem? De miért engem? Ezt most csak azért mondod mert össze vagyunk zárva. Nem szerethetsz engem. Ez szabály ellenes. Ez...
Kicsit olyan roham szerűen jött ez az egész Danyből.
G: Nyugodj meg kérlek. Miért borultál ki ezen annyira és miért ne szerethetnélek pont téged? Meg lehet, hogy azért van, mert be vagyunk zárva, de e miatt ismertük meg egymást jobban. Nem értem miért borultál ki ezen. Te egy gyönyörű lány vagy, vicces, okos, kedves, jó fej és még sorolhatnám. Mért ne tetszhetnél? Persze ha te nem érzel irántam úgy semmit megértem. Ha csak a példaképed vagyok akit csodálsz és szeretsz megértem. Nem gond. Elfogadom.
Dany: Jó vagyis nem vagyis.... Én nem tudom, hogy mit érzek. Ráadásul fokozod állandóan. Most is ez a csók. Ez volt az első csókom.
G: Elnézést. De mi sem bizonyítja jobban amit érzek. Persze ezek alapján mindegy is. Hát akkor én megyek.
Majd G kiment a szobából. Dany pedig ott maradt Gahoval.
Dany: Ne nézz így rám. Te is tudod, hogy semmi jó nem származik ebből.
Aztán végül Dany is kiment a szobából. Meglepődve vette észre, hogy kint elégé sötétedett.
Dany: Fiúk mi van? Napfogyatkozás?
SeungRi: Nem. Tudod ezt estének hívják. Az egész napot bent töltöttétek G-vel összemelegedve. Mondjuk egész szép páros vagytok.
Dany: Miről beszélsz? Az nem.
SeungRi: Mikor reggel nem voltatok itt gondoltam benézek. Erre együtt találtalak titeket ahogy alszotok. Hehe mint egy szép kis család a 2 szülő kívül belül pedig a kisgyerek. Itt Gaho.
Dany: Azt mondod úgy feküdtünk?
SeungRi: Igen. Nem is tudod?
Dany agyán hirtelen átfutott minden.
Dany: SeungRi G hol van?
SeungRi: Azt hiszem kiment az udvarra.
Dany: Köszi.
SeungRi: De ha kimész .....
Dany nem is figyelt SeungRire és csak kifutott. Pedig jobban tette volna. Kint dermesztő hideg volt. Danyt viszont most ez érdekelte a legkevésbé. Dany megállt. G neki háttal ült kint egy fatönkön.
Dany: G.
G erre megfordult.
Dany: Elgondolkodtam. Eddig úgy gondoltam ez így nem jó. A példaképembe nem lehetek szerelmes és járnom vele vagy bármi hasonló teljesen rossz. Ráadásul ott vannak a rajongók is akik teljesen ki vannak fordulva magukból. Úgy gondoltam sokkal jobb ha békén hagylak és ennyi. Viszont most rájöttem, hogy... sz...
Ekkor G oda lépett Danyhez és megcsókolta. Majd magához ölelte.
G: Tetszett ez a kis beszéd, de most szerintem menjünk be mielőtt megfázol.
Miután bementek a többiek vigyorogva néztek rájuk.
Taeyang: Szóval meguntad a játékot és inkább TV-zünk?
G: Rendben talán nem azért volt, de nem hagyhattam, hogy Daesung kapjon csókot.
A fiúk ezután még jól elbeszélgettek. Persze Dany is. Egészen jól teltek a napjaik még így is, hogy be voltak zárva. Az se zavarta volna őket ha örökre ott kell maradniuk. Bár az kaja és ital hiányhoz vezetett volna. Na, de végül csak kimentették őket onnan.1 héttel később. A rajongók hadát eloszlatták és végül kijutottak a házból. Jó kis szünet volt. Az, hogy Dany szüleinek milyen volt ez az egész azt ne firtassuk, de megbeszélte velük a dolgokat. Amit egész higgadtan kezeltek annak ellenére, hogy a kislányuk 5 sráccal volt össze zárva 1 és fél hétre. Amikor azonban azt is közölte velük, hogy G és ő nos együtt vannak azt elég nehéz volt feldolgozniuk és meg is tiltották. Azonban ezzel nem értek semmit. Minden jó ha vége jó. Nem,de? Na már akinek. :)

Bekerítve. 1.rész

Tudom a címe borzalmas, de jobb nem jutott eszembe. Az alap sztori itt már meg van egy ideje. Igaz valamiért én mikor írok a végén midig eltérek az eredeti elgondolástól, de most már mindegy. Röviden elkezdeném. Itt is egy magyar lányról van szó, de mivel itt elég nehéz elképzelni azt, hogy koncert van és ezek történnek így a történetünk helyszíne lehet megint Korea Seoul. Így a legegyszerűbb. Lehet lesznek benne abszurd dolgok amik egyáltalán nem így vannak, de remélem ez nem gond. Már csak a főszereplő neve hiányzik ami megint nehéz kérdés, de nekem valahogy nagyon megtetszett ez a Dany név. Ezért a főszereplőnk neve igen újból koreai tudom furcsa, de a magyar nevek valamiért nekem nem tetszenek.
A főszereplő neve:
Choi DanBi. Amit csak Choi Danyként használ.
Akkor kezdjünk is bele. Az pedig, hogy ki is lesz a bizonyos srác vagy srácok akik a történetben szerepelnek nem nehéz kitalálni. Ugyan is nem rég említettem őket. Igen. Természetesen Kwon Ji Young-ról és a BigBang-ről van szó. Kicsit zavarban vagyok emiatt,de mindegy. Inkább kezdeném. :)

Dany már alig várta, hogy meg láthassa a kedvenc csapatát élőben. A szülei nem szívesen, de elengedték. Igaz először még nem akarták. Hiszen Korea messze van és féltették a kislányukat. Azonban Dany annyira el akart menni a koncertre, hogy a végén nem tudtak nemet mondani neki. A lányuk még nem érte el a felnőtt kort így tulajdonképpen nem is utazhatna egyedül. A szülei azonban elintézték, hogy kivételt tegyenek vele. A szülei csak úgy mentek bele ebbe az utazásba ha minden órába felhívja őket. a koncert alatt persze nem kell. Plusz, hogy mindenféle önvédelmi dolgot magával visz, mint a gáz spray és ilyesmik. Még így is féltették, de a lányuk túl makacs volt és túl nagy volt az akarata. Így eljuthatott a koncertre. (Mellesleg igen a szülők még így is felelőtlennek tűnnek azzal, hogy csak úgy elengedik olyan messzire a lányukat egyedül, de azért az még ott van, hogy ők sem magyar országon voltak. Azért is kellett egyedül utaznia Dany-nek, mert a szülei nem voltak otthon. A szülei külföldön voltak. Olyan helyen ahova azért nincs olyan messze Korea, mint Magyarországhoz.)
Dany már nagyon izgatott volt. Az emberek hamar beözönlöttek a koncert nézőterére. Mindenki elcsendesült majd megjelent egy ember a színpad közepén. A koncert elkezdődött. G-Dragon kezdte a számot. Majd a többi tag is lassanként a saját részénél belépett és a színpadra fellépett. :) Nagyon nagy volt a buli. A rajongók sikítozása több Km-es körzetben elhallatszott. Szinte úgy tűnt mintha egész Seoul a rajongóktól zengene. Dany nagyon élvezte a koncertet és örült, hogy végre élőben láthatja a csapatot amiért úgy oda van. A koncert 2 órás volt. Telt múlt az idő és jöttek a jobbnál-jobb számok. Majd a zene lelassult és szép lassan elhallgatott. A fiúk még beszéltek egy kicsit. Vége lett a koncertnek. Az egész tér a rajongóktól zengett ahogy a fiúk levonultak a színpadról. Ez után a csodálatos koncert után Dany nem is kívánhatott volna többet. Mindenesetre hátra ment, mint még sok rajongó, hogy találkozhasson a fiúkkal. Igaz ő csak egy személlyel akart találkozni. Az volt minden vágya. Úgy érezte ezt meg kell lépnie. Dany ahogy meglátta GD-t ideges lett, de erőt vett magán és miután a többi rajongó úgy-ahogy leszakadt róla oda ment.
Dany: Elnézést uram. Vagyis......
GD lenézett rá. Majd megszólalt.
GD: Nyugi. Tegezz nyugodtan.
Dany: Rendben. Ne haragudj a zavarásért. Szóval G-Dragon nagy rajongód vagyok el kell mondanom, de nem csak azért vagyok itt, hogy ezt elmondjam. Szeretném elmondani neked ez után a bámulatos koncert után, hogy nagyra becsüllek. Én igazán felnézek rád. Szerintem te vagy a legjobb. Bevallom te vagy a példaképem. Igaz én egy kis országból jöttem ide és nem vagyok elég tehetséges, de egyszer majd én is szeretnék olyan lenni, mint te. Ezen is igyekszem. Szerintem tiszteletre méltó vagy amiért még csak 25 éves vagy, de már eddig eljutottál. Már kiskorodban is nagyon jó voltál és most itt állsz. Tisztelem a kitartásod. Főleg miután annyiszor beléd kötöttek és ügyet csináltak mindenből. Próbáltak lehúzni, de te nem hagytad magad és még mindig itt vagy. Jobban, mint új korodban. Én mindenesetre minden ügyben a pártodon állok. Igaz a cigis dolognál nem tudtam mit gondoljak, de te is csak ember vagy. Senki sem hibátlan és ezt elfogadom. Sokat jelentesz a számomra példaképként. Ezt szerettem volna neked személyesen is elmondani. Tudom most hülyének tarthatsz azért, mert ilyenekkel zaklatlak téged, de úgy éreztem még ha bolondnak gondolsz vagy semmibe is veszel ezt akkor is el kell mondanom neked. És tudd készülj fel pár év múlva már lesz egy ellenfeled ha rajtam múlik. Köszönöm, hogy meghallgattál még ha hülyének is gondolsz ezek miatt.
G-Dragon csak állt Danyvel szemben és csak nézett rá, de semmit sem szólt. Dany megijedt egy kicsit amiért GD egy szót sem szólt. Majd Taeyang oda szólt GD-nek.
Taeyang: G gyere. Indulnunk kell.
Dany: Ennyire béna volt amit mondtam? Sajnálom.
Erre G-Dragon megölelte Dany-t. Dany ekkor nagyon meglepődött. Miután G elengedte akkor már ő volt kicsit lefagyva.
GD: Nem volt béna. Sőt nagyon jó volt ezt hallani egy rajongótól. főleg ha ezt az utat is szeretné választani és egyszer még ő is Idol társ lehet.
Közben egyszer csak nem tudják milyen oknál fogva, de a rajongók megőrültek. Dany megijedt, hogy mi lehet. A rajongók G és Dany felé futottak. Dany nem tudta mit csináljon és lefagyott. A rajongók hada viszont akkor már elég közel volt. G megragadta Dany kezét és maga után húzva Danyt elkezdett futni az az autó felé. A fiúk meglepődtek mikor meglátták Dany-t. Ahogy beszálltak G gyorsan becsukta az ajtót.
G: Indulás.
SeungRi: G hát ez a lány? Miatta őrültek meg a rajongók?
G elmagyarázta a helyzetet bár maga sem értette teljesen, de úgy tűnik a rajongók Dany miatt őrültek meg.
SeungRi: Haver te aztán tudod, hogy kell ezt.
G: Jó. Honnan tudtam volna, hogy a rajongók megőrülnek?
SeungRi: Azért érthető. Ha ilyet mondanak az embernek akkor akaratlanul is meglágyul a szíve. Mond te lány, hogy hívnak?
Dany: A nevem Choi DanBi, de én a Dany-t szeretem.
A fiúk és Dany az út közben jól elbeszélgettek. Aztán oda értek a házhoz ahol a BigBang éppen lakott. (Tudom, hogy ez nem így van, de most máshogy lesz, mint igazából van)A ház gyönyörű volt. Egy részén nem fal hanem üveg volt a felén az alsó résznek ami a kertre nézett. Danynek is elállt a lélegzete amikor meglátta.

(Ilyesmi csak nem pontos az üveg elhelyezkedése)

Azért még pár példa:

A kert része ahol az üveg volt el volt kerítve egy elég szép átláthatatlan világosbarna fakerítéssel. A fiúk mikor oda értek meglepődve vették észre, hogy a rajongók útólérték őket és már majdnem be is kerítették őket. Az autó már nagyon nem tudott mozogni, de nem is tudtak volna hová menni. Sietniük kellett, hogy beérjenek a házba mielőtt teljesen bekerítenék őket.

Dany: És most?

T.O.P: Bemegyünk. Jobb mintha az autóban kerítenének be minket. Minnél gyorsabban bejutunk annál jobb. Aztán majd kitalálunk valamit.

G: Siessünk.

Dany: És én?

G: Te is jössz.

Dany: De nekem haza kell mennem.

G: Sajnálom, de innen már nem tudsz, hogy elmenekülni.

Dany: Egy próbát megér.

G: Nem ajánlom még összetaposnak.

SeungRi: Igen jobb ha maradsz még lecsendesednek a dolgok. Remélhetőleg nem sokára.

T.O.P. : Akkor induljuk. Én indulok kívánjatok szerencsét.

T.O.P. kiszállt és futott ahogy tudott. követték őt a többiek is. Utoljára G és Dany maradt.

G: Menjünk.

Dany: Sajnálom, hogy miattam ez lett.

G: Felejtsük el. Én is hibás vagyok. Na, de menjünk mielőtt itt ragadunk.

G megragadta Danyt és már futott is ahogy tudott. Épp, hogy el tudtak menni és épp, hogy beértek mielőtt a rajongók elkapták volna őket.

Dany: Akkor most itt ragadtunk?

G: Úgy tűnik.

Taeyang: Hát nézzük a jó oldalát. Egy kis lazítás nem árt. Úgy sem tudunk mit csinálni.

Dany: És ha telefonálunk valakinek? Mondjuk a rendőröknek és akkor azok szét oszlatják a tömeget?

Taeyang: Nincsenek azok annyian és annyi erejük sincs, hogy sikerüljön.

Dany: A hozzáállásod nem a legjobb. Szerintem meg kéne próbálni.

Dany a telefonja után nyúlt, de nem találta.

Dany: Azt hiszem elvesztettem a telefonom. Basszus. Lehet, hogy kiesett a zsebemből futás közben valahol.

A fiúk is elkezdték keresni a telefonjukat. Mondhatjuk szerencsének vagy akár balszerencsének is, de úgy látszik egy rugóra jár az agyuk. Mivel a fiúk közül mind a kocsiban hagyta a telefonját. Kivéve Daesung aki már előtte elvesztette. Így neki nem is volt.

Taeyang: Erről ennyit. 

SeungRi: Itt leszünk egy ideig.

G: Bocs Dany, de nem úgy tűnik, hogy egy könnyen haza jutsz.

Dany: Csak nem tarthat ez olyan sokáig. Hiszen elég ismertek vagytok csak segítenek.

G: De ez a ház mindenen kívül esik és most egy pár hétre szünetünk van. Nem valószínű, hogy keresni fognak és segítenek, mert nem tudják, hogy mi van velünk.

Dany: Akkor úgy tűnik Taeyangal kell egyet érteni. Itt így már semmit sem tehetünk.

Dany fogta magát és ő is lehuppant a kanapéra amin Taeyang ült. Dany kicsit szomorú volt, hogy nem tudnak onnan kijutni, de a végén beletörődött. Nem az, hogy nem örült, hogy velük lehet, de nem így.

Daesung: Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de én lefekszem. A mai nap fárasztó volt.

Daesung olyan nyugodtan beszélt, mintha semmi baj nem is lenne és minden oké lenne.

SeungRi: Egyet értek én is megyek. Ez a nap már túl sok volt egyszerre.

A fiúk egyenként szépen elmentek aludni a végén már csak Dany és G maradt.

G: Te is leakarsz feküdni?

Dany: Hm?

G: Te is le akarsz feküdni?

Dany: Aha. Addig sem vagyok ideges, míg alszom.

G: Gyere megmutatom a szobád.

G elvezette Danyt egy szobához. Ahogy G kinyitotta az ajtót az ajtón egy kiskutya ugrott ki egyenesen Danyre. Nem más természetesen, mint Gaho. Olyan lendülettel ugrott ki Gaho az ajtón, hogy Dany elesett vele.

Dany: Szia Gaho. Te még aranyosabb vagy, mint gondoltam. :)

G: Bocs Gaho miatt.

Dany: Semmi gond. Szeretem a kutyákat. Ráadásul Gaho olyan aranyos. Mindig tetszett amikor képen láttam, olyan aranyos volt, de élőbe még aranyosabb. Én is szerettem volna egy ilyen fajtájú kutyát, de aztán nem lett, mert már van 2 kutyám és a szüleim nem akartak még egyet venni.

G: Hát legalább amíg itt vagy összeismerkedhetsz vele.

Dany: Igen.

G: Akkor én megyek feküdj le nyugodtan. Én átmegyek SeungRihoz.

Dany: Ez a te szobád? Én nem akarlak kitúrni.

G: Nem túrsz ki. Én adom át a szobám önként.

Dany: De nem kell elmenned. Ez a te szobád. 

G: De-de. Nem gond. Mellesleg szerencséd van, mert ebben a házban vannak a különböző jelmezek stb. mivel gondolom neked más ruhád nincs. Így ez is meg van oldva.

(Nem bírtam ki. Ha már különböző jelmezek stb. akkor párat ezek közül: )

(XD)

G: Azért Gahot bent hagyom. Nem baj?

Dany: Dehogy. Legalább lesz társaságom. :)

GD kiment a szobából és egyedül hagyta Danyt.

Dany: Hát itt vagyunk Gaho.

Kis idő múlva Dany lefeküdt aludni. Dany már majdnem elaludt amikor az ajtó kinyílt.

G: SeungRi kidobott. A többiek sem engedik, hogy ott aludjak. Nem baj ha itt alszom? Persze csak a földön.

Dany: Nem, de ez a te szobád. Nem kéne inkább nekem a földön aludnom?

G: Nem. Te vagy a lány már csak nem hagyhatom, hogy földön aludj.

Dany: De

G: Nincs, de jó lesz ez így.

Dany: Hát rendben.

Majd Dany elaludt. Reggel mikor felébredt azt érezte mintha valami hozzáértne. Persze akkor még a szeme nem volt kinyítva. Gondolta Gaho feljött az ágyra és ott feküdt. Majd mikor Dany kinyitotta a szemét egyszerre volt meglepődve, megijedve és jött zavarba. Amit érzett az nem Gaho volt. G ott feküdt mellette és átölelte őt. Dany nem tudta mit csináljon annyira zavarban volt. Aztán hirtelen G is felébredt és feleszmélt. Annyira visszakozott meg minden, hogy a végén leesett az ágyról.

G: É-én sajnálom. Nem direkt volt. Biztos csak álmomban oda feküdtem és Gahonak néztelek.

Dany: Mindegy. Felejtsük el. Én is tévedtem már meg. De akkor Gaho hol van?

G: Nem tudom.

Gaho eközben egész idő alatt az ágy alatt szundikált. Kis keresés után szerencsére rájöttek, hogy ott van. Dany az ágyon feküdt az ágy alá nézett és boldogan látta, hogy Gaho ott van.

Dany: Gaho.

Gaho szép lassan oda sétált. Dany fogta Gaho-t és felemelte a levegőbe.

Dany: Szia Gaho. Hát meg vagy.

Majd, mint ahogy az eszkimók ő is orrdörzsöléssel köszöntötte Gaho-t. Aztán megölelte. Igaz nem rég ismeri Gahot személyesen, de nagyon megszerette. Ezek után Dany kiment. Mivel mása nem volt azok közül kellet felvennie valamit amik jelmezek voltak vagy ilyesmik. Nem a legnagyobb örömére, de pont egy szoknyát fogott ki amit nem nagyon szeret hordani, de ez van, ezt kell szeretni. Ezek után kiment a fiúkhoz. Mikor a fiúk meglátták egyszer csak csend lett és egyikük sem tudott megszólalni.

Dany: Annyira rossz?

G: Ellenkezőleg. Neked sokkal jobban áll, mint ahogy nekem valaha is állt.

Dany: Köszi, azt hiszem.

SeungRi: Hát az biztos, hogy G-nél szebb lány vagy.

Dany: Kösz, azt hiszem. Kicsit furcsa ilyeneket hallani. Nem azért. És egyáltalán mit tudunk egész nap csinálni itt?

T.O.P: Játszani?

Taeyang: TV-zni.

Daesung: Beszélni?

G: Mindet. De először ennyi kéne nem?

SeungRi: Dany?

Dany: Mi van? Ne nézz rám. Én még a legegyszerűbb kaját sem tudom megcsinálni.

G: Nyugi fiúk én már megcsináltam a reggelit.

Mindenki a pulthoz ült és nekikezdett. igaz csak gabonapehely volt és tea, de az is valami. Dany ahogy a szájába tette már köpte is ki.

Dany: Mi a fene ez? Olyan íze van, mintha valaki megfürdött volna benne és utána oda adta volna, hogy együk meg.

G: Pedig úgy csináltam ahogy kell.

Dany: Hogy? Mond el pontosan.

G belekezdett a magyarázásba. Később kiderült, hogy azért volt olyan íze a kajának, mint a víznek amiben megfürödtek, mert SeungRi volt olyan kedves és a mosogatóba mosta a ruháit vagyis áztatta és erről senkinek sem szólt. Később pedig az a víz került a kajájukba.

Dany: Fúj.

Daesung: Haver ezt muszáj volt?

Taeyang: Miért nem a mosógépben mostál?

SeungRi: Elfelejtettem és amúgy sem tudom használni rendesen. Múltkor is árvíz volt mikor használtam.

Dany: Ha legközelebb ilyen van akkor szólj valakinek aki tudja, hogy működik és ne a mosogatóban most a piszkos ruhád.

SeungRi: Miért? Te majd kimosod nekem?

Dany: Azt nem, de a gépet esetleg elindítom, hogy kimossa neked.

Hogy mi fog még Dany-vel és a fiúkkal történni a történet során azt a következő részben tudhatjátok meg.

Örvendtem. :) Kívánjatok nekik sok sikert. :)

M:HSCP 1.rész

A lányok idegesek voltak. Csak nemrég tudták meg, hogy egy csapatot fognak alkotni innentől kezdve. Addig viszont még, hogy menjen a szekér sok dolguk volt. A csapatnak debütálnia kellett. (Mellesleg a csapat a SimTong-nál van.)
Igazgató: Miután megtudtátok, hogy innentől egy csapat lesztek már csak el kell kezdeni a munkálatokat. Az első és legfontosabb a csapat neve és a ti művésznevetek, de ezt ti is tudjátok. Ha jól tudom az már meg van.
DaW: Igen uram.
Igazgató: Most pedig el kell kezdenünk elkészíteni a Teasereket és a debütáló számotokat. A számot rátok bízhatom igaz?
Dany: Nyugi uram. Rajta leszünk.
Igazgató: Rendben. Az első két tag akiket bemutatunk ti lesztek Daw és Danbi. Vagy szólítsalak DaW-nak és Dany-nek? Na rendben. Akkor remélem felkészültetek.
Arich: Már amióta idejöttünk kész vagyunk.
igazgató: Jó ezt hallani. Akkor jó munkát lányok. És Daw és Dany várlak titeket holnap a teaser felvevése miatt.
Daw: Igenis.
Majd az Igazgató elment és ott hagyta a lányokat.
WL: Hű én már ideges vagyok.
Cho: Én is.
Dany: Nyugi lányok. Akkor mi legyen a számmal?
DaW: Z rád bízhatjuk?
Z: Persze. Megoldom. Sec perc alatt kész lesz.
DaW: Rendben.
Már esteledett. A lányok a szobájukban voltak. Helyesbítve DaW, Gi és Dany szobájában. Kivéve Z-t. Aki még a számon dolgozott. Mind beszélgettek. Majd nyílt az ajtó. Z lépett be.
Z: Azt hiszem kész vagyok. Van még javítani való rajta, de szerintem egész jó lett.
A lányok átnézték az egészet aztán együtt elkezdték kicsit igazítgatni és a végén egy igazi ütős szám jött ki belőle.
DaW: Azt hiszem meg vagyunk. Reméljük ez elég jó lesz.
Z: Reméljük.
Ezek után mindenki ment a saját szobájába. (Z és Arich aludt egy szobában, Cho pedig WL-el) Daw ezek után a számítógépével kezdett szöszölni. Közben Gi és Andy oda ugrott DaW-hoz.
Dany: Mit csinálsz?
Gi: Ja késő van. Ne kockulj DaWy.
DaW: Nem kockulok. Eddig a zenén dolgoztam. Most pedig észre vettem, hogy az igazgató küldött egy e-mailt.
Gi: Mi van benne?
DaW: 2 nap múlva lesz egy nagy buli ahol elég sok Idol és csapat meg banda ott lesz és mi is meg vagyunk hívva.
Dany: Ez király.
Gi: Jó kis ünneplés. Hiszen addigra készen leszünk. Nem?
DaW: De igen.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

Sajnálom tudom, hogy ez már tényleg kész, hogy ezt csak így itt hagyom, de nekem ez túl sok. Nem úgy csak 7 lány és mind mások. Nem egy egyszerű eset. Meglehet, hogy később még folytatni fogom, ha már felkészültem rá, de most nem tudom. Bocsánat. Tudom ez elég idegesítő kezd lenni.

Start New Story.

Sziasztok. Hát újra itt vagyok. Igaz sok idő nem telt el. Keke. Na jó úgy döntöttem megpróbálok egy csapatot összehozni és róluk írni. Most kicsit mást, mint a T.O.

Most tényleg létező nevekkel dolgozom. A csapat egy 7 tagú lány csapat. a neveket direkt kinéztem egy helyről és azokat választottam ki amik szerintem a legjobbak. A tagok egyike fiú nevet kapott. Jól tudom ,hogy a Zen az fiú név, de nem bírtam ki, mert ez a név szerintem nagyon jó és muszáj volt, hogy egy ilyen nevű lány is legyen.

A tagok tehát:

Cho-Hee

Gi

Danbi

Daw

Wanwisa

Arich

Zan

A csapatban így van 3 koreai tag, 3 thai és 1 japán nevezetű lány is van, de nemzetiség szerint ő nem teljesen Japán. A további dolgon még dolgozom.

Tagok:

Cho-Hee

Név: Choi Cho-Hee

Művésznév: Cho

Kor: 20

Pozíció: Vocal

Nemzetiség: Koreai

Fekete hosszabb haj.

Gi

Név: Gi Young

Művésznév: Gi

Kor: 19

Pozíció: Rap

Nemzetiség: Koreai

Rövid fiúsabb haj. Vöröses.

Danbi

Név: Danbi Lee

Művésznév: Dani

Kor: 19

Pozíció: Vocal

Nemzetiség: Koreai

Rövid fiúsabb haj. Barna.

Daw

Név: Daw Lee

Művésznév: DaW

Kor: 19

Pozíció: Leader, Rap

Nemzetiség: Thai

Rövid fiúsabb haj. Fekete

Wanwisa

Név: WanWisa Lee

Művésznév: WL

Kor: 17

Pozíció: Dance

Nemzetiség: Thai

Hosszú vöröses haj.

Arich

Név: Arich Lau

Művésznév: Arich

Kor: 19

Pozíció: Rap

Nemzetiség: Thai

Félhosszú vöröses haj.

Zen

Név: Zen Young

Művésznév: Z

Kor: 17

Pozíció: Rap, Maknae

Nemzetiség: Japán-American

Rövidebb zöldeskék haj.

A csapat neve pedig a végén ez lett:

M:HSCP

vagyis

Motto: Hard, Strong, Confident, Perfect

A csapat színe,mint Zen haja zöldeskék. Ahogy látszik.

Rajongók:

Cho: C's

Gi: G's

Dany: Danys

DaW: Dawens

WL: WW's

Arich: A's

Z: Z's

M:HSCP : Military:s 

Pluszban ebből az az ötletem adódott, hogy én is azt csinálom, mint az AlphaBAT persze nem pont.  Én a katonai rangoknak megfelelően írtam. igaz ez lehet nem a legjobb ötlet, mert olyan mintha meg lenne mondva, hogy ki milyen jó, mert be vannak osztva. Pedig nem így van.

Cho Főhadnagy

Gi Vezérezredes

Dany Vezérőrnagy

DaW Tábornagy

WL Ezredes

Arich Őrnagy

Z Vezérőrnagy

Őszintén most, hogy ezek leírtam elbizonytalanodtam. Nem tudom folytatom e. Tudom jó hülye vagyok, hogy ezt csinálom, de nekem ez túl nagy falat. Bocsánat. Még meglátom mit csinálok.

New Story.

Sziasztok. Mivel a Don't Go-t befejeztem így valami új sztoriba szeretnék kezdeni, de nem tudom mi legyen az. A T.O. Story nálam még nem elég kifejlett, hogy bele kezdjek. Viszont a mostani történetet már jobban szeretném megírni. Tudom, hogy a Don't Go története nem sikerült a legjobban. Elnézést érte, de jobbat nem tudtam kitalálni. Azonban mostantól megpróbálok akció dúsabb történeteket írni. Imádom az akciót és a pörgést. Az, hogy a következő történetem mi lesz éppen ebben a pillanatban még nem tudom, de már dolgozom rajta. Igazából már van több ötletem, de azokat még későbbre hagyom. Van történetem G-Dragonnal és a BigBangal és van egy átlagos, de közben még sem átlagos sztorim is. A többin még dolgozom. a következő bejegyzésemben pedig majd kiderül mi is lesz a következő Fan Fictionom. Remélem tetszeni fog majd amit kitalálok. Igyekezni fogok, hogy minél jobbak legyenek. Kívánjatok sok sikert én pedig nektek jó szórakozást hozzájuk. :) Találkozunk. Sziasztok.

Ne menj el. 6.rész

Chi: Rendbe. Holnap beszélek vele, de kicsit félek mi lesz ebből.
Ekkor Chi mobilja megcsörrent. Pont a 3:30.
Chi: Bocsi.
Felvette. Min volt az. Felhívta, mert aggódott érte. Hiszen már elég késő volt.
Chi: Min?
Min: Chi. Huh már aggódtam, hogy valami történt veled.
Chi: Miért?
Min: Elég késő van és azt hittem ilyenkorra már haza érsz.
Chi: Bocsi, de volt pár nehézségem.
Min: Mindegy. Csak majd siess haza.
Chi: Jó, de nem kéne így aggódnod.
Min: Tudom, de tudom, hogy nem vagy a legismerősebb a városban és ezért bármikor eltévedhetsz vagy tudom is én.
Chi: Nyugi tudok vigyázni magamra. Majd sietek haza. Szia.
Min: Szia. Majd mesélj. Várom.
Chi: Oké. :)
Aztán letette.
DongHo: A barátnőd volt?
Chi: Igen aggódott, hogy még nem értem "haza".
DongHo: Érthető hiszen nem ismered túl jól a várost és el is tévedhetsz. Viszont, hogy gondolhatja, hogy hagynánk, hogy bajod essen?
Chi: Talán nem bízik bennetek. Ami meg lehet, hogy jó döntés.
DongHo: Már bocsánatot kértem.
Chi: Tudom. Meg is bocsájtottam, de csak, mert ha akarnálak sajnos még akkor sem tudnálak ne szeretni.
Ekkor Eli termett ott.
Eli: Hát itt vagytok. Fiúk meg vannak.
DongHo: Hát jobbra számítottam a mai napon, de most már mindegy.
Xander: Majd legközelebb.
Chi: Fiúk! Kevin hol van?
Xander: Amikor a keresést elkezdtük még meg volt. Úgy tűnik eltűnt.
Eli: Én azt hiszem láttam, hogy elfutott.
Chi: Csak nem ő volt az az alak akit láttunk? Szerinted mennyit hallott?
DongHo: Nem tudom, de mivel el futott így gondolom csak olyat amit nem kellett volna.
Eli: Miről beszéltek?
Chi és DongHo: Semmiről.
Közben mind ketten elfordultak másik irányba és elpirultak.
Kiseop: Szóval a kis csaj megint bevetette magát.
SooHyun: Ne kezd már újból.
Kiseop: Jó, de annyit mondanék, hogy én meg mondtam.
Chi: Kiseop kérlek. Tudom, hogy nem kedvelsz, de te egyáltalán nem ismersz se engem se az érzéseimet.
Kiseop: De ismerem a fajtád.
Chi: A fajtám?
Kiseop: Igen aki csak megpróbál szórakozni az idolokkal és kihasználni őket és hasonlók és én ezt egyáltalán nem szeretem.
Chi: Miért gondolod, hogy olyan vagyok?
Kiseop: Mind olyan. Még a legkedvesebb is. Egyikben sem szabad megbízni.
Chi: Ezt miért mondod?
Kiseop: Azért, mert egyszer én is szeretem egy ilyen lányt. Ártatlan volt és gyönyörű, kedves és bájos. Elhittem neki mindent. Közben átvert és csak szórakozott velem.
Chi: Sajnálom. Erről nem tudtam, de én nem vagyok ilyen. Attól még, hogy egy ilyen lányban csalódsz nem írhatod le az összeset. Lehet, hogy van olyan aki tényleg  olyan lány amilyet leírsz, de nem akar átverni hanem szeret. Sőt biztos. Hidd el. Kérlek bízz végre bennem. semmi rossz szándékom nincsen. Én sosem csinálnék olyat egyikőtökkel sem, sőt egy fiúval sem. Azt pedig sajnálom, hogy miattam Kevin most rosszul érzi magát, nem állt szándékomban meg bántani főleg, hogy ha végig hallotta volna azt amit mondtam akkor tudná is.
Kiseop szótlanul végighallgatta amit Chi mondott. Majd miután befejezte adott neki egy kokit.
Chi: Áú. Miért?
Kiseop Chi felé nyújtotta a kezét.
Kiseop: Béke. Most tényleg.
Chi: Komolyan?
Kiseop: Igen, de gyorsan fogjunk kezet mielőtt meggondolom.
Chi: Rendben. :)
SooHyun: Jó, hogy ez is megtörtént, de nem kéne most már haza menni?
DongHo: Igaz. Chi haza vigyelek?
Chi: Ömm...
Eli: Igen hercegem engem is vigyél haza.. :)
SooHyun: Engem is. :)
DongHo: Hehe. Na jó menjünk. Sziasztok.
Fiúk: Sziasztok.
SooHyun: Aztán Chi vigyázz DongHo-val. :)
Eli: Igen. Egyedül DongHo-val egy kocsiban. Vigyázz magadra. :)
Chi: :) Nyugi vigyázok.
Majd Chi és DongHo beültek a kocsiba és elindultak.
DongHo: Tényleg amúgy még sosem beszéltünk alap dolgokról.
Chi: Mire gondolsz?
DongHo: Hát veled kapcsolatba. Pl a teljes neveted még sosem mondtad. Pár szót mondhatnál magadról. Még sok mindent nem tudom. Gondolom te viszont amit lehet azt tudsz rólam.
Chi: Nagyjából. De azért nem mindent. Mondjuk azt nem gondoltam, hogy élőben még aranyosabb vagy. Ezt ne hízelgésnek vedd. komolyan gondolom. Vagy, hogy ennyire jó fej vagy. Plusz én valahogy mindig kisfiúsnak gondoltalak. Azért annyira mégsem vagy olyan. Mondjuk belül. Ez nem sértés, de olyan kisfiús vagy még így 19 évesen is. Ez aranyos.
DongHo: Kösz. Akkor most mond valamit magadról.
Chi: Oké. Lássuk. A teljes nevem Choi Chi-Young. 17 éves vagyok és Magyarországon lakom. Most így ennyit tudtam összehozni.
DongHo: Már 17 vagy?
Chi: Igen. Miért?
DongHo: Nem sértés, de fiatalabbnak tűnsz.
Chi: És mégis megtetszettem egy 19 és egy 22 éves fiúnak?
DongHo: Jó-jó. De 17 vagy. Szóval mindegy. Tényleg a szüleid nem is keresnek? Hiszen 17 évesen eljössz Koreába....
Chi: Az elejében még kerestek, de már nem. vagyis hát néha, de nem szoktam felvenni. Félek mi lenne abból. Így inkább kerülöm őket. Hiszen 17 évesen megszöktem és eljöttem egyedül Koreába. Hát ebből azért elég nagy zűr lenne.
DongHo: Azért beszélned kéne velük.
Chi: Nem tudom. Majd talán felhívom őket később.
DongHo: Ha már 17 éves akkor tudsz autót vezetni?
Chi: Hát kicsit.
DongHo: Ez mit takar?
Chi: A gyakorlati vizsgám még nem volt meg. A papíron lévő az úgy ahogy jó lett, de a szabályokat főleg a táblákat nem nagyon tudom.
DongHo: Esetleg akarod, hogy tanítsalak?
Chi: Bevállalnád?
DongHo: Hát ha nem halálos és nagyobb sérülések nélkül megúszható akkor igen.
Chi: Nyugi. Ha vezetni nem is vezetnék olyan jól azt akkor sem hagynám, hogy bajod essen.
DongHo: Ezt egyfelől jó hallani, másfelől viszont ezt inkább a fiúnak kéne mondania a lánynak.
Chi: Nem baj. Amúgy neked nem kell mondani. Érezteted a nélkül is. :)
Aztán nagy lassan, de megérkeztek.
Chi: Na jó szia.
DongHo: Holnap?
Chi: ?
DongHo: A tanítás.
Chi: Rendben, de előtte még beszélnem kell Kevinnel.
DongHo: Akkor úgy jó ha mondjuk idejövök 2-re?
Chi: Ide?
DongHo: Ne ide?
Chi: Mehetnénk máshova.
DongHo: Hová?
Chi: Nem tudom. valahova ami közel van az NH-hoz akkor legalább nem kéne szaladgálnom annyit.
DongHo: Oké. Tudom is hova. Akkor majd találkozzunk az NH-nál. Úgy jó?
Chi: Igen. Szia.
DongHo: Szia.
Chi még intett egyet DongHo-nak majd bement. Ezek után DongHo is elment.
Min: Mesélj. Mi volt?
Chi: Fáradt vagyok.
Min: Na létszí.
Chi nem bírta ha Min könyörög ezért hát elmesélte neki mi történt.
Min: Tudtam. Én megmondtam.
Chi: Min!
Min: Bocs. De akkor is már megmondtam az elején.
Chi: Min ettől nekem nem lesz jobb. Érzek DongHo iránt valamit, de közben Kevin iránt is és nem tudom mi legyen. Hiszen DongHo-nak már elmondtam mi van, de nem könnyítette meg a dolgom. Kevin-nek meg muszáj volt kihallgatnia minket. Most mi legyen Min?
Min: Ne tőlem kérdezd. Igaz, hogy eddig sok mindenben igazam volt, de azt, hogy most mit csinálsz azt neked kell eldöntened. Csak te tudhatod mit akarsz vagy mi a legjobb.
Chi: Hát ezzel nem segítettél.
Min: Bocsánat, de mást nem tudok neked mondani. Én azt ajánlom feküdj le és gondold át alaposan a dolgokat.
Chi: Rendben.
Most viszont ellentétben máskorral Chi nem tudott gondolkodni. Ahogy becsukta a szemét rögtön elaludt. Majd következő nap elég korán felkelt még ébresztő nélkül is. Átöltözött majd elindult kifelé. Min éppen akkor ébredezett.
Min: Hová mész Chi?
Chi: Elmegyek beszélni Kevinnel.
Min: Ilyen korán már mész is?
Chi: igen. minél korábban annál jobb.
Min: Tudod mit csináld túl álmos vagyok, hogy megállítsalak.
Chi: Bezzeg amikor vásárolni akartál reggel 6 órakor akkor meg majd ki csattantál tegnap hajnalba.
Min: Mi?
Chi: Semmi. Jó éjt vagyis hajnalt. Szia.
Min:Szia.
Chi kilépett az ajtón Min pedig azonnal el is aludt. Chi elindult az NH-hoz. Persze Min később mikor magához tért rájött, hogy hülyeség volt Chi-t elengedni így. Chi egy óra séta után el is ért az NH-hoz. Majd mikor már majdnem ott volt észre vette, hogy más is oda tart. még pedig nem más, mint Kevin. Kevin még Chi előtt beért. Majd mikor Chi az ajtóba állt már nem látta Kevint. Chi kopogott, de hiába, mert Bae nem akarta beengedni. Eze után Chi elkezdett beszélni Baehoz, de az mintha meg sem hallaná. Ezek után már ordítozott, de Bae figyelembe sem vette. Chi fogta magát és megfogta a kilincset és elkezdte befelé tolni az ajtót. Ami úgy tűnik nem minősült rossz ötletnek, mert az ajtó elkezdett nyílni. Bae viszont ezt nem akarta hagyni. Belülről ő kifelé tolta az ajtó. Végül viszont Chi bizonyult erősebbnek mily meglepő is elhinni, hogy egy 17 éves lány simán lenyom egy felnőtt embert.
Chi: Na végre. Maga meg miért szórakozik állandóan velem. Most miért jó ez magának?
Bae: Kisasszony ne engem piszkáljon emiatt. A kisasszony kérte, hogy tartsam távol magát. Most meg szegény ajtóm. Kifizeti.
Chi: Jaj már Bae maga meg az ajtója. Nincs annak az ajtónak semmi baja és amúgy sincs erre időm. Merre ment a kisasszony?
Bae: Nem mondom meg míg az ajtóm nincs rendben.
Chi: Mondja meg. muszáj tudnom és ha nem mondja meg az ajtaja már nem hagyja el egyben ezt az épületet.
Bae: Fenyeget az ajtómmal és zaklatja a kisasszonyt is. Már tényleg magára lehetne hívni a rendőrséget. Ez a psichopata viselkedés.
Chi: Jó elnézést mindezért. Esküszöm rá jóvá teszem. Csak mondja ár meg merre ment Kevin.
Bae: Rendben. Felfelé ment. De aztán tényleg úgy legyen ahogy mondta.
Chi: Úgy lesz.
Chi gyorsan felfutott a lépcsőkön. Hiszen minek a lift? a harmadik emeleten hát megtalálta Kevint. Kevin neki háttal ment éppen.
Chi: Kisasszony megállni.
Kevin: Te megint itt vagy? Hogy jutottál be? Jobb lett volna ha kint maradsz, mint ahogy kértem. Nem éppen DongHo-val kéne valahol mondjuk randiznod? Jobb is lenne. Megkérnélek, hogy távozz.
Ezt mind úgy mondta, hogy egy percig sem fordult meg és ezek után tovább indult.
Én: Én szeretlek.
Ekkor kevin megállt.
Kevin: Csak ezt ne mondanád.
Majd megfordult.
Kevin: Ne hazudj. Azt még elfogadom, hogy mást szeretsz és bele törődöm, de ne hazudj nekem.
Én: De Kevin.
Kevin: Úgy tűnik, hogy a végén Kiseop-nak mégis igaza lett. Nem kellett volna megbíznom benned. csak át akarsz verni. Sőt talán még DongHo-t is átvernéd.
Közben Chi oda ment Kevinhez és megfogta a kezét.
Chi: Nem érted. Ha végig hallgattad volna mit mondtam értenéd. csak a felét hallottad a dolgoknak. Igaz én érzek valamit DongHo iránt.
Kevin: Tudtam.
Chi: De közben az a baj, hogy irántad is.
Kevin: Mi?
Chi: Sajnálom, de így van. Én nem akarok veletek szórakozni és nem is akartam.
Ekkor Chi órája megszólalt.
Chi: Sajnálom, de most mennem kell.
Kevin: Hova?
Chi: Ömm.. DongHo-val megbeszéltük, hogy itt találkozunk az épületnél.
Kevin: Oh. És később esetleg eljönnél velem valahova?
Chi: Nem tudom.
Kevin: Hiszen vele is elmész és ha te nem is tudod mi legyen akkor talán így könnyebben tudsz dönteni. Na?
Chi: Rendben.
Kevin: Holnap? Itt?
Chi: Rendben. Na, de mennem kell. Szia.
Kevin: Szia.
Chi lesietett gyorsan. Bae már pont kiment a fejéből.
Bae: Na?
Chi: Öhm..
Elővette a pénzt ami nála volt éppen és oda adta Baenak, hogy annak árán javítsa meg az ajtót.
Chi: Viszlát.
Bae: Reméljük nem.
Chi: Szokásos Bae.
Chi ezek után már futott is ki csak ügyetlenségéből adódóan újra sikerült elbotlania pont, mint múltkor és már esett is előre. Pont DongHo karjaiba kötött ki aki már várta őt az épült előtt.
DongHo: Jól vagy?
Chi: Hát még megvan mindenem és mindenemet érzem is. Szóval azt hiszem igen.
DongHo: :) És megbeszéltétek?
Chi: Elmondtam neki. Ő is azt mondta, hogy szeretne találkozni velem, mint te.
DongHo: Hát rajta. Induljon a verseny. Fighting.
Chi: Verseny? Ez nem verseny.
DongHo: Nyugi, nem úgy értem. Mindegy. Akkor megyünk?
Chi: Igen.
DongHo elvitte hát Chi-t egy olyan részre ahol nincsenek autók. Egy nagy parkolóba az NH-tól nem messze.
DongHo: Oké. Cseréljünk helyet.
Chi: Kicsit félek.
DongHo: Nyugi.
DongHo mondta Chi-nek, hogy mit is csináljon Chi pedig megpróbálta teljesíteni az utasításokat nem túl sok sikerrel. Akadozva tudtak csak menni. Majd egyszer csak sikerült elindulni, de mivel Chi nem ismerte rendesen a pedálokat, mert mindig keverte őket nem tudta, hogy álljon meg. DongHo mondta, hogy melyikre lépjen, de Chi annyira megijedt, mert a kocsi egyre gyorsult és már majdnem az útra értek, hogy már azt sem tudta melyik a jobb melyik a bal.
Chi: Oppppaaaaa.
Mielőtt az útra értek volna DongHo gyorsan a fékre lépett.
DongHo: Ez így nem lesz jó.
DongHo fogta magát és átült a vezető ülésre. Majd Chit az ölébe ültette. Chi ettől csöppet zavarba jött.
DongHo: Mellesleg jó volt végre azt hallani, hogy Oppa.
Chi meg sem bírt szólalni.
DongHo: Akkor most kezdjük elölről.
Visszavezették a kocsit oda ahonnan indultak és DongHo újra elkezdett magyarázni. Most már mutatta is a dolgokat. Már egész jól ment. Így DongHo gondolta megpróbálhatnák újra a folyamatos vezetést. El is indultak. Chi fogta a kormányt majd DongHo is a kormányra tette a kezét. Ettől Chi zavarba jött. Majd egymás szemébe néztek. Ami nem volt a legjobb ötlet és ezt DongHonak tudnia is kéne. Míg nem figyeltek az autó egy fa irányába ment. Mire DongHo észbe kapott akkor már nem tudtak mit csinálni. Hirtelen megfogta Chit. Majd az autó a fának ütközött. Chi becsukta a szemét ijedtében. Chi megijedt, hogy esetleg DongHonak valami baja esett. Aztán mikor felkeltek nagyon boldog volt mikor látta, hogy DongHonak semmi baja. Annyira megörült, hogy hirtelen DongHo nyakába ugrott. Persze nem szó szerint, mert ültek.
DongHo: Meg fojtasz.
Chi: Bocs.
DongHo: Azt nem mondtam, hogy nem jó.
Chi: :) Úgy örülök, hogy semmi bajod.
DongHo: Én inkább annak, hogy neked nincs.
Majd megölelte Chi-t és egy puszit nyomott a homlokára.
Chi: :) Most már haza kéne mennem.
DongHo: Haza viszlek.
Chi: Nem kell. Amúgy is össze tört egy kicsit az autód inkább vidd el a szervízbe. Majd állom a költségeket. Hiszen az én hibám.
DongHo: Ne az ráér. Haza viszlek.
Chi: Nem muszáj. Innen haza találok.
DongHo: Én nem azért akarlak haza vinni, mert muszáj hanem, mert szeretném.
Chi: Hát.. Rendben.
Chi nehézkesen, de bele egyezett, hogy DongHo haza vigye. Amire meg volt az oka. Az úton nem sokat beszéltek. Aztán elég gyorsan oda értek.
Chi: Köszi, hogy haza hoztál. Szia.
DongHo: Várj. Mikor találkozzunk újból?
Chi: Nem hinném, hogy össze jönne még egy találkozó. Én holnap haza megyek. Sőt Kevinnek is mond meg kérlek, hogy mégse tudok elmenni vele sehova.
DongHo: De...
Chi: Becsukta a kocsi ajtót. Majd elindult a lépcsőn felfelé. Közben DongHo egy pár másodperc értetlenkedés után kiszállt az autóból.
DongHo: Nem mehetsz haza.
Chi: Muszáj. Nem maradhatok tovább.
DongHo: Miért?
Chi: Csak nem. El kell mennem. Sajnálom.
DongHo: Nem mehetsz el. Én....
Chi már majdnem beért ekkor DongHo teli torokból oda kiáltott neki.
DongHo: Én szeretlek.
Chi ez hallatán hátra nézett majd oda szólt halkan DongHo-nak.
Chi: Ne nehezítsd meg.
DongHo: Hát még is igaza lesz Kiseop-nak?
Chi erre már nem válaszolt csak bement. Ahogy beért az előtte álló Min karjaiba borult sírva. Pár perc múlva DongHo is elment.
Min: Mi történt? Chi. Kérlek beszélj. Ne sírj. Mi a baj? Hiszen azt mondta neked, hogy szeret, nem? Sőt nem mondta kikiabálta a világba.
Erre Chi még jobban elkezdett sírni.
Min: Ne sírj már Chi. Mi a baj? most nem boldognak kéne lenned? Mond már meg mi a baj?
Chi: El kell mennem.
Min: Mi?
Chi: Haza megyek.
Min: De...,de miért?
Chi: Szerelmes vagyok DongHo-ba.
Min: És ezért akarsz haza menni? Hiszen ő is szeret téged nem?
Chi: De közben ott van Kevin. Én nem akarok fájdalmat okozni neki. Eddig nem tudtam, hogy mit érzek, de miután DongHo olyanokat mondott rájöttem, hogy szeretem őt. Őt szeretem. Én nem akarom a fiúkat hülyíteni és főleg fájdalmat okozni egyiküknek. Nem akarom, hogy én is olyan legyek amilyenről Kiseop beszélt.
Min: Na várj nem akarod megbántani az egyiket ezért inkább megbántod mind kettőt azzal, hogy elmész és itt hagyod őket.
Chi: Én nem. Így kell tennem. Ez a helyes. Tudom.
Min: Hát rendben. Nem értek egyet a döntéseddel, de elfogadom.
Chi: Köszönöm. Akkor holnap indulok.
Közben Chi telefonja megcsörrent amit furcsállt, hogy a megszokottól eltérően a telefonja most a Believe című számot játszotta. Megnézte hát és a telefonon megjelent DongHo képe. Amit ő tett fel míg Chi nem figyelt. Igen Chit Dongho hívta. Viszont ezektől a dolgoktól Chi csak még rosszabbul érezte magát. Még jobban fájt neki ez az egész. Jól tudta, hogy nem képes arra DongHoval beszéljen. Így letette. Majd lefeküdt aludni. A telefonja még megcsörrent vagy 3x 4x ,de nem vette fel. Majd elaludt. Reggel elég rosszul kelt, de tudta ,hogy azt kell tennie amit kell. Elkezdett pakolni. Min pedig segített neki. Majd mikor minden megvolt elkezdtek búcsúzkodni.
Chi: Köszönök mindent Min. Sosem felejtem el és megígérem, hogy meghálálom majd valahogy.
Min: Nem kell. Nekem elég az, hogy itt voltál és, hogy a barátnőm lettél. Hiányozni fogsz. Olyan egyedül leszek nélküled.
Chi: Sajnálom, de muszáj elmennem.
Min: Megértem.
Chi: Te is hiányozni fogsz nekem.
Megölelték egymást.
Chi: Szia.
Min: Szia.
Majd Chi elindult a reptérre. Azt az utat szerencsére éppen ismerte. Ha pedig el is tévedne még mindig megvan neki a lap amit az első nap kapott Min-től. Chi elment, de nem vette észre, hogy a telefonját Min-nél hagyta az asztalon. Min-nek sem tűnt fel. Míg nem Chi üzenetet kapott miben ez állt: " Beszélnem kell veled. Gyere el az NH-hoz. DongHo " Min ezt látva már kapta is magát és elindult az NH-hoz. Úgy gondolta ha Chi el is megy a fiúk akkor is tudják meg az igazat, mert ez így nem jó és remélte, hogy a végén jó vége lesz. Nagy nehezen 15 perc alatt odaért futólépésben az NH-hoz. Ő nem tétovázott, mint ahogyan Chi mindig. Már futott is be. Mind két fiú ott állt a földszinted az épületben. Min oda sietett. A fiúk meglepődtek, mert fogalmuk sem volt, hogy ki ez a lány.
Min: Hát itt vagytok.
DongHo: Te ki vagy?
Min: Hogy ki? Min barátnője Min vagyis Chi barátnője Min. Bocsánat, de egész eddig futottam.
DongHo: Mi van Chivel?
Min: Azt tervezi, hogy elmegy. Bár ezt már biztosan tudjátok. Azt is, hogy miért?
DongHo: Nem. Te tudod?
Min: Chi úgy gondolja a legjobb ha haza megy, mert nem akar fájdalmat okozni senkinek.
Kevin: Miért okozna?
Min: Mert rájött, hogy kit szeret és nem akarja a másikat megbántani így inkább elmegy.
Kevin: És kit szeret?
DongHo: Kevin ne légy tapló. Ez hülyeség. Akkor viszont miért volt olyan tegnap? Ez akkor azt jelenti, hogy Kevint szereti?
Min: Sajnálom Kevin, de épp ellenkezőleg. Chi téged szeret DongHo. Pont ezért volt olyan nehéz hallania, hogy azt mondod neki, hogy szereted.
DongHo: Akkor ő is szeret engem?
Min: Nagyon úgy tűnik.
DongHo: Beszélnem kell vele. Most hol van?
Min: A reptéren.
DongHo: Mi?
Min: Már a reptéren van. Mikor az üzenetet küldted már elindult. Amilyen szerencsénk van viszont, hogy az ő járatai nagyon ritkák így még utolérheted, de siess.
DongHo csak állt.
Min: Menj már.
DongHo: Oké-oké.
Min: Sajnálom Kevin, hogy így kell megtudnod.
Kevin: Áh sejtettem, hogy ez van. Mielőtt elmondtad volna már akkor feldolgoztam a múltkori után. Talán ők jobbak is együtt, mint velem.
Min: Ne légy ilyen.............
Min és Kevin elbeszélgettek. Közben DongHo igyekezett a reptérre. Mikor már majdnem ott volt sajnos az autója már nem bírta tovább a múltkori koccanás után. Így nem volt már választása, mint, hogy fusson a reptérig. Közben a reptérre telefonált.... Chi eközben csak várakozott. Már nagyon unatkozott. Hiszen már majd 1 órája ott ücsörgött. Majd boldogan vette észre, hogy a gépe nemsokára indulni tud. El is indult, hogy felszálljon, de ekkor a repülőtér hangosbemondója megszólalt. Choi Chi-Young-ot várják a XY teremben. Chi nem igazán értette mi akar ez lenni, de gondolta ha úgy modták a bemondóba akkor oda kell mennie. Bement hát az XY terembe. A terem elég világos volt. Viszont senki nem volt bent. Chi nézelődött egy kicsit. Majd kinyílt az ajtó amit Chi észre sem vett. Egy alak oda sétált a háta mögé majd átölelte. Chi megijedt egy pillanatra.
DongHo: Meg vagy. :)
Chi: Te meg, hogy kerülsz ide? Megmondtam, hogy haza megyek. Ne próbálj meg megállítani. Muszáj haza mennem.
DongHo: Min mindent elmondott nekem és Kevinnek.
Chi meglepődött.
Chi: Min?
DongHo: Ott hagytad a mobilod. Ami úgy tűnik szerencse. Így nem mentél el. Örülök. Nem kell elmenned. Már tudjuk és Kevin is egész jól fogadta. Kérlek ne menj el.
Chi hallgatott egy ideig amitől DongHo kicsit ideges lett, hogy esetleg Chi még így is el akar menni.
Chi: Ki tudna nemet mondani pont neked? :)
DongHo: :)
DongHo úgy megörült, hogy Chi marad, hogy felkapta Chit és pörgött vele egyet.
DongHo: De valamit még mindig várok.
Chi: Mit?
DongHo: Én azt mondtam neked, hogy szeretlek. És te?
Chi: De hisz már tudod.
DongHo: De hallani is akarom.
Chi: Szeretlek.
Majd egy puszit nyomott DongHo arcára. Az öröm viszont nem tartott sokáig, mert a reptér biztonsági őrei törtek rájuk. Akikhez a végén csak eljutott Chi híre és mivel a bemondó jóvoltából tudták, hogy hol van így megtalálták.
biztonságiőr1: Chi kiasszony kérem fáradjon velünk.
Chi megijedt és nem akart elmenni. DongHo-hoz bújt. az őrök elkezdtek közelíteni.
bő2: Chi jöjjön ide ne kelljen nekünk elvinnünk.
DongHo magához ölelte Chit.
bő1: Engedje át a lányt nekünk.
DongHo: Nem.
Chi egyre erősebben szorította DongHo-t.
bő2: Gyere szépen ide kislány.
Chi nem tudta mit csinálhatna.
Az őrök egyszer csak elkapták őket. Lefogták DongHo-t és Chit elvezették.
Chi: Engedjenek el.
bő3: Még mit nem. Már mióta keresünk te kis szökevény. Tudod ugye, hogy ezért elég nagy bajban vagy. Ahogyan a fiatalember is, mert kikezdett egy 18 éven aluli gyerekkel úgy, hogy az elszökött és ráadásul pont hozzá.
Chi: Ezt félre értik. Neki ehhez semmi köze. Őt hagyják ki ebből. Én szöktem el csak az én felelőségem minden.
bő1: Kislány ne véd őt. Nem a te dolgod.
Chi: De ő nem...
Chi úgy gondolta ezt nem hagyhatja. DongHo nem viheti el a bajt úgy, hogy ő nem tehet semmiről és maga sem akart bajt. Sajnos ötlete viszont nem volt. Nem úgy, mint DongHonak. A két őr lábára lépett így sikerült a fogásukból kiszabadulnia majd Chi-t is kiszabadította a 3. őr fogásából.
DongHo: Futás.
Aztán elfutottak. Végig a repülőtéren. Gondolta ha kiérnek akkor onnantól szabad az út.
Chi: DongHo!
DongHo: Mi az?
Chi: eddig nem voltál benne, de most már hivatalosan is benne vagy az ügyben. Muszáj volt ezt.
DongHo: Igen. Nem akarom, hogy elvigyenek. Nem engedlek el.
Chi-nek ezt nagyon jó volt hallania. Viszont ahogy a szíve szállt ezektől a szavaktól a lába úgy lassult. Nem bírt már futni. DongHo látta, hogy Chi már nem bír futni így felkapta Chit és még jobban elkezdett futni.
Chi: ettől ez nem tűnik még jobban olyannak, mintha te valami izé lennél aki elrabol?
DongHo: Nem tudom, de ha igen is akkor sem engedem, hogy elkapjanak. Igaz nehezen, de kijutottak a reptérről és az őrök nem bírták sokáig az iramot. Így megúszták az egészet egyenlőre. Chi ezek után vette a fáradságot és felhívta a szüleit és beszélt velük. Elmondta mi történt és mindent. A szülei nem igen voltak vele megértőek, de a végén addig makacskodott míg a végén elfogadták. Ezek után már a reptéren sem üldözték őket miután tisztázódott a helyzet. Kevin igaz nem jött össze Chivel, de volt ideje, hogy elbeszélgessen Minnel és sok olyan dolgot találtak amiben hasonlítanak és a végén köztük is kialakult valami vagyis kialakulóban van. Chi ezentúl is Minnel lakott. A csapatban minden összetűzés rendeződött főleg Kiseop dolgai. Itt is csak az a mondás igaz minden jó ha vége jó. Nem igaz? :)

Ne menj el. 5.rész

Miután elköszöntek egymástól Chi bement a házba Min már ott várta őt az ágyon ülve kíváncsi arccal.
Min: Na? Mi történt Chi? Mesélj.
Chi: Hát... Sajnos DongHo már biztos, hogy visszavonul és a végén ebbe már végül is bele törődtem és rájöttem, hogy nem kellett volna annyira küzdenem azért, hogy vissza tartsam, mert neki így a legjobb. Képzeld Kevin még szólt is DongHo-nak, hogy oda fogok menni.
Min: Tényleg? Talán ő is azt gondolta, hogy őrült rajongó vagy és inkább szól DongHo-nak azért, hogy tudja, hogy mit küldött rá?
Chi: Nem erről szó sincs. Épp ellenkezőleg DongHo szerint Kevin szerint tök jó fej vagyok és kedvel. Csak úgy gondolta, hogy szólnia kell DongHo-nak, mert nem lenne szép ha úgy adná meg DongHo elérhetőségét, hogy ő még csak nem is tud rajta meg ilyenek.
Min: Értem. És most? Haza mész vagy mi lesz?
Chi: Igazából DongHo úgy volt vele ha már volt bennem annyi, hogy eljöjjek ilyen messzire és csináltam egy pár dolgot mondjuk így akkor már nem engedhet el így. Ezért megkért, hogy maradjak még egy pár napot.
Min: DongHo kért meg, hogy maradj egy pár napot?
Chi: Igen.
Min: És ha jól láttam ő is hozott haza. Igaz?
Chi: Igen. Na, de ne gondolj semmi olyanra. Ő csak jó fej a rajongóival.
Min: Hát ha te mondod. :)
Chi: Ne mosolyogj már így.
Min: Oké-oké. :)
Erre Chi megcsapta, Min-t egy párnával és egy párnacsata vette kezdetét. A párnacsata folyt egy ideig aztán a lányok egy idő után elfáradtak és fáradtan zuhantak az ágyra.
Chi: Gondolod, hogy van ebben valami?
Min: Ha engem kérdezel szerintem igen, de nem tudhatom. Majd kiderül, mert találkoztok még. Igaz?
Chi: DongHo megkérdezte elmegyek-e vele és a fiúkkal valahová és igen-t mondtam. Szóval igen. Úgy tűnik.
Min: Ez tök izgalmas.
Chi: :) Te aztán........ :)
Min: Most miért? Nincs jobb a szerelmi sztoriknál.
Chi: De itt nincs olyanról szó.
Min: Valóban? Hát, jó. Majd meglátjuk.
Chi: Na, de most már aludjunk.
Min: Jó, de mikor fogtok találkozni?
Chi: Hát azt mondta legyek ott olyan dél és 1 között.
Min: Értem. Akkor legalább nem kell majd olyan korán kelni.
Chi: Na ja és nem kell majd megint leöntened.
Min: Bocs, még egyszer.
Chi: Mindegy. Jó éjt.
Min: Jó éjt.
Majd a két lány kis idő elteltével elaludt.
Min: Chi kelj fel.
Chi: Mi van már Min? Nem úgy volt, hogy ma aludhatok?
Min: Most nincs idő aludni.
Chi: Miért?
Min: Mond. Miben fogsz menni arra a bizonyos "valamire"?
Chi: Nem tudom.
Chi felkelt és keresgélt a bőröndjében. Kis keresgélés és kutatás után végül kivett egy sötét farmer és egy lilás-rózsaszín pólót a bőröndjéből.
Chi: Ez pont jó.
Min: Ugye csak viccelsz!
Chi: Miért?
Min: Na kelj fel a földről és öltözz. Vásárolni megyünk. Most!
Chi: Ne már Min. Jó lesz az. Semmi szükség arra, hogy újat vegyünk.
Min: De igen van. Nem engedhetem, hogy ilyen ruhában elhagyd ezt a lakást.
Chi: De eddig is engedted.
Min: Mert hülye voltam és amúgy is akkor nem ilyenre mentél.
Chi: Rendben. Ha ennyire ragaszkodsz hozzá. Akkor esetleg szó lehet róla.
Min: Na ezt akartam hallani. Mondjuk lelkesebben, de megteszi így is.
Min már indult kifelé, de Chi nem mozdult.
Min: Na mi van? Azt mondtad jössz, nem?
Chi: Igen, de elfelejtettem, hogy a pénzem még mindig nem váltottam át.
Min: Basszus. Na jó akkor majd én megelőlegezem. Nem gond.
Chi: Nem, nem. Azt nem engedhetem. Eddig is sokat segítettél nem kell, hogy még ezt is te fizesd még úgy sem, hogy később visszafizethetem.
Min: Jaj már miért kell neked ennyire makacsnak lenni. Hát jó. Akkor viszont siessünk és váltsuk át gyorsan és vásároljunk, mert már csak pár óra.
Chi: Pár óra? Hiszen reggel 6 óra van.
Min: Nem baj. Na gyere.
Chi és Min így gyorsan elmentek, hogy Chi végre pénzt válthasson és Min végre vásárolhasson vele. Persze közben is voltak nehézségek. Főleg az, hogy sok időbe telt amíg végre megkapták a pénzt.
Min: Végre. Csak, hogy meg van.
Chi: Na, ja. Azt hittem sosem megyünk már el innen.
Min: Igen. Szintúgy. Viszont most már siessünk.
Chi: Jó-jó. Nyugalom Min. Még csak 8 óra van. Még van 4 óra legalább.
Min: Akkor is siessünk.
Chi: Oké.
Min úgy sietett, hogy Chi alig bírta tartani az iramot, de a végül csak oda értek egy plázához.
Min: Hát csak ide értünk. Na gyere Chi.
Ez után Min csak úgy rángatta Chi-t egyik üzletből a másikba. Nagyon sok ruhát felpróbáltatott vele és összeszedte azokat amik szerinte jól állnának neki. Azt nem igazán vette figyelembe, hogy Chi-nek teljesen más a stílusa, mint a ruhák. Chi inkább a lazább hip-hop stílust kedveli Min-nek viszont más volt az elképzelése. Aztán végül muszáj volt megegyezni. Ezután az igazán fárasztó vásárlás után jó is volt már haza menni. Bár a vásárlás csak Chi-nek volt megterhelő. Ahogy belépett a házba eldobta magát a földön.
Chi: Végre.
Min: Ne csináld már. Ennyire nem volt fárasztó.
Chi: Beszélj a magad nevében.
Min: Most miért?
Chi: Nem neked kellett olyan ruhákat felvenned amiket nem is akartál. Ráadásul egyfolytában. Még pihenni se hagytál időt. Végig rángattál az egész plázán.
Min: Bocs Chi. Sajnálom.
Chi: Mindegy. Felejtsük el.
A találkozóig még volt 3 óra. addig a lányok próbálták elcsapni az időt. Ami ezek után meglehetősen lassan telt és minél közelebb volt a dolog Chi annál idegesebb lett. Miután aztán elérkezett az utolsó óra a találkozó előtt.
Min: Chi mozogj. Még egy óra és ott kell lenned.
Chi: Min ideges vagyok.
Min: Nyugi. Eddig is tök jól meg voltál. most se lesz semmi gond. Hidd el.
Chi: Huh rendben. Remélem igazad lesz.
Min: Na jó. Most pedig a ruhád.
Min elő vett egy sötétebb ruhát amit a lányok vettek.
Chi: Ne is reméld, hogy én azt felveszem. Semmiképpen.
Min: Chi ha már megvettük akkor vedd fel. Hidd el tök jól fog állni rajtad.
Chi: Nem nem és nem. Én azt nem veszem fel.
Min: De igen. Ne vitatkozz már velem. csak vedd fel.
Igazából nem az volt a baj, hogy a ruha ronda lenne, csak Chi egyáltalán nem szereti az ilyen szoknyákat. Főleg az egybe részeset. A ruha sötétebb kék volt és egy kicsit nagyobb és térdig érő szoknyája volt.

(Hasonlóan, de azért van eltérés. Főleg a szoknya alja más.)

Végül Chi bárhogy is ellenkezett Min akarata akkor is teljesül és Chi felvette a ruhát.

Min: Gyönyörű. Tudtam én, hogy ez jó lesz. Most túltettem magamon.

Chi: Min azért ne vidd túlzásba.

Min: Bocs. Csak nagyon jól nézel ki így.

Chi: Miért amúgy nem?

Min: De igen, de így sokkal jobb. Most már szívesen és könnyű szível engedlek ki azon az ajtón. Menj és hódítsd meg a világot.

Chi: Na jó azért ne ess túlzásokba. :)

Min: Oké-oké. Akkor menj és érezd jól magad.

Chi: Nem zavar, hogy egyedül hagylak? Esetleg te is eljöhetnél.

Min: Nem-nem. Én meg vagyok itthon. Majd esetleg felhívom valamelyik barátnőm és elmegyünk valahová. Nem akarok bezavarni.

Chi: Biztos?

Min: Teljesen.

Chi: De tu....

Min: Igen. Ne aggódj már értem. Én meg leszek, de te meg siess már, mert sosem érsz oda.

Chi: Rendben. Szia Min.

Min: Szia. :)

Ezek után Chi elindult hát az NH-hoz. Igaz elment egy kis idő azzal, hogy Minnért aggódott, de még így is korábban ért oda. Chi várt kint még vagy egy fél órát. Aztán megunta és miután már annyi volt az idő, hogy a fiúknak már ott kellet volna lenniük, úgy döntött felmegy és megnézi mi a fene lehet. Igen már megint az NH ajtaja előtt. Pont ahogy először és igen minden pontosan úgy. Mivel most is, mint mindig Bae állt ott. Chi így elkezdett neki kopogni. Bae eléggé sietett kinyitni az ajtót.

Bae: Jó-jó nyitom. Csak nehogy megint bántsa az ajtóm.

Chi: Nyugalom Bae nem áll szándékomban. Nem látta esetleg a U-Kiss tagjait?

Bae: Kiket?

Chi: A kisasszonyt vagy valamelyik barátját?

Bae: Nem. Reggel bejöttek azóta nem. Talán a kisasszony miatt csípte így ki magát?

Chi: Nem-nem. 

Bae: Szóval igen.

Chi: De hát nem. Egyáltalán minek is magyarázkodom én magának? Megyek. Viszlát Bae.

Bae: Azt ne.

Chi ezt hallván hátra fordult és Bae-ra mosolygott. Majd felment. A fiúkat viszont ott sem találta meg. Gondolta körül nézz hát minden felé. Csak nem tűnhettek el. Ki nem mehettek így csak bent vannak valahol. Chi így felderítő útra indult. Keresgélt itt is-ott is nem sok sikerrel. Sok helyre benyitott, de a fiúk sehol sem voltak. Aztán úgy volt vele még egy helyet megnéz aztán ha nincsenek meg akkor befejezi a keresgélést. Benyitott hát az "utolsó" ajtón. a fiúk bent voltak igaz csak épp nem úgy ahogy Chi várta. Mivel az a szoba nem más volt, mint az öltöző. Chi először egy egy másodperces sokkot kapott aztán megijedt.

Chi: Bocsánat.

Majd elkezdett gyorsan tolatni és becsukni az ajtót. Hátra felé tolatás közben megbotlott és hátra esett. A szeme csukva volt. Bár azt már akkor becsukta mikor a fiúkat meglátta. Igaz csak a felső testüket látta, de ez akkor sem volt számára normális. Na, de hátra esés közben meglepődve vette észre, hogy mégsem esett el. Majd kinyitotta a szemét és felnézett. Kevin állt mögötte és ő is kapta el.

Chi: Mennyit láttál?

Kevin: hehe Furcsa kérdés ilyen helyzetben, de annyit, hogy hátra estél.

Chi: Akkor jó.

Kevin: Miért? Mi történt?

Chi: Öhm semmi. Véletlenül benyitottam az öltözőbe.

Kevin: Hát a tábla meg hol van?

Chi: Nem tudom. Már így volt mikor ide jöttem. Ha tudtam volna nem nyitok be hidd el.

Kevin: Elhiszem.

Chi: Csak azért jöttem, mert akkor amikorra DongHo mondta senki nem volt ott ezért bejöttem megkeresni titeket. 

Kevin: Hát amíg a fiúk elkészülnek az még beletelik egy kevés időbe addig is el kéne menni Bae-hoz.

Chi: Miért?

Kevin: Mondtad miért jöttél?

Chi: Hát úgy ahogy, de gondolhatta. Miért?

Kevin: Mert szerintem ő vette le a táblát.

Chi: Az a kis....

Chi és Kevin lementek hát Bae-t kérdőre vonni. Ami nem is volt nehéz, mert a tábla éppen a kezében volt.

Kevin: Bae!

Bae: Igen kisasszony?

Kevin: Nem vicces. Miért szórakozik Chi-vel?

Bae: Miről beszél? Nem csináltam semmit.

Kevin: Ne hazudjon már. hiszen ott van a kezében az öltöző tábla. Tegye vissza. Most.

Bae: Jó-jó, de ne mondja már, hogy nem volt vicces. Szerintem jó vicc volt.

Bae elindult felfelé. Kevin és Chi kicsit távolabbról követték. Közben Kevin oda súgott Chi-nek.

Kevin: Igazából az egészet láttam. Ahogy megrémültél hirtelen..

Chi karon bokszolta Kevint.

Kevin: Ne már. Szerintem aranyos voltál. Mellesleg nagyon szép vagy ebben a ruhában. Jól áll.

Chi: Gondolod? Én fel sem akartam venni. Nem szeretem az ilyet. Nem az én stílusom.

Kevin: Lehet, hogy nem a stílusod, de nagyon szép vagy benne. Persze nélküle is. vagyis nem úgy értem. Ne értsd félre. Úgy értem...

Erre Chi felnevetett.

Kevin: Nem vicces.

Közben Bae vissza rakta a táblát és a fiúk is elkészültek. Chi kicsit ideges volt, hogy, hogy mászik ki az előbbi sztoriból. Oda ment hát a fiúkhoz.

Chi: Fiúk én elnézést kérek az előbbiért. Én tényleg nem akartam.....

SooHyun: Felejtős.

Hoon: Ja mindegy. El mosta a víz.

Chi: Akkor rendben.

AJ: Akkor most megyünk vagy sem?

Elindultak hát és kint már ott állt DongHo.

Kevin: Szia haver.

DongHo: Sziasztok.

Fiú: Szia.

Kevin: Xanderel és Kibummal mi van?

DongHo: Nem tudom, de szerintem Kibum nem jön el. Elég rosszul volt mikor utoljára láttam.

Kevin: És Xander?

Xander: Engem említett valaki?

Kevin: Szevasz. Hát itt vagy?

Xander: Igen. Nem hagynám ki az együtt lógást. Hiszen attól még, hogy már nem vagyunk egy csapat még lóghatunk együtt. Na és ki ez a lány? Kevin barátnője?

Chi: Ne-nem. Én.....

DongHo: Egy barátunk.

Xander: Oh akkor szia én alexander vagyok és te?

Chi: Chi-Young. Röviden Chi.

Xander: Oké Chi. Na és akkor most hova megyünk?

DongHo: Mondanám, hogy karaokézunk, de ha már egyszer énekesek vagyunk akkor sok értelme nem lenne.

Kevin: És ha elmennénk a vidámparkba?

DongHo: nem rossz ötlet. Ellenvetés?

SooHyun: nekem jó.

Eli: Úgyszint.

Hoon: Oké.

Kiseop: Rendben.

AJ: Jó csak akkor menjünk már.

Kevin: És neked Chi megfelel?

Chi: Aha. Igazából én itt még nagyon sehol sem voltam szóval nekem mindegy hová megyünk. Nekem minden új.

Xander: Jó. Akkor menjünk.

 A csapat elment hát a vidám parkba. Ahogy beléptek mindenki másfelé akart menni. Nem tudták eldönteni merre menjenek így a végén szétváltak csapatokra. Eli ment SooHyunal, Hoon AJ-el, és végül Kiseop maradt Kevinnel, DongHo-val Chi-vel és Xander-el. Ami mondjuk az ő számára lehet nem a legjobb.

DongHo: Szerintem üljünk fel a hullámvasútra. Az tök jó.

Kevin: Oké.

Chi követte a fiúkat. Mindazonálltal kicsit sem akart felülni a hullám vasútra, mert fél rajta. Rájuk került a sor és felültek. Chi egy szó nélkül felült, de nagyon félt. Az egyik felén Kevin ült a másikon Kevin és ettől valamiért furcsán érezte magát. Nem tudja pontosan mi is ez az érzés, de nagyon furcsa. A szerelvény elindult Chi pedig nem tudta mit csináljon így inkább becsukta a szemét. Chi minkét keze a lábára volt szorítva erősen. Elég ilyet volt. Ami úgy tűnik a fiúknak is feltűnt. Mivel Kevin Chi kezére tette a kezét miközben a másik oldalon meg DongHo pedig elvette Chi kezét a combjáról utána pedig megfogta. Chi azt sem tudta mit csináljon. Már nem félt inkább ideges volt. Ami meg is látszott rajta. A feje olyan vörös volt, mint a legérettebb paradicsom. A menet nagy lassan véget ért. Ők pedig leszálltak. Chi ezek után lenyugodott, de amint valamelyik fiú a kettő közül ránézett ő elpirult.

Kevin: Valami baj van?

Chi: Nincs semmi.

DongHo: Biztos?

Chi: Aha.

DongHo: Elég piros az arcod. Kérsz valamit?

Chi: Nem.

Kiseop: Hát én ezt már nem bírom. Ez tényleg komoly? Ez a lány csak így beállít és máris befurakszik közénk és titeket kicsit sem zavar. Sőt még ugrálnátok is neki és hagyjátok, hogy hülyítsen titeket.

Chi: De ez nem igaz. Én nem akartam befurakodni, nem kértem azt sem, hogy ugráljanak nekem és egyáltalán nem hülyítek senkit.

Kiseop: Persze azért játszod ezt mi? Engem nem versz át.

Chi: Én nem is játszom semmit.

Kiseop: Ti komolyan hisztek neki? Hiszen nem is ismeritek. Csak hülyít titeket. Komolyan ennyire vakok vagytok. Ez a lány csak egy rajongó aki többet akar, mint szabadna neki.

Chi: Igen? Jó. Én akár el is mehetek. Ha annyira zavarlak téged akkor elmegyek. Én nem akarok feszültséget. Szeretem a békét és ha téged ez tesz boldoggá. Akkor viszlát.

Majd Chi gyors léptekkel elindult. a háta mögül még hallotta a fiúkat.

Kevin: Ne már Chi. Ne menj már el.

DongHo: Kiseop nem úgy gondolta.

Chi gyors léptei a végén futásba mentek át. Futott. Aztán a háta mögül meghallott egy hangot "Hé Chi!" . Chi megfordult és Xander állt mögötte.

Xander: Na végre megálltál. Figyelj ne vedd figyelembe Kiseop-ot.

Chi: Én igazából megértem, hogy miért ilyen, de nem szeretem, hogyha olyanokat mondanak rólam amik nem igazak. Én tényleg nem csak hülyítem a fiúkat. Egyáltalán nem áll szándékomban. Hidd el.

Xander: Én elhiszem. Azért az igaz, hogy úgy tűnik nem csak egynek tetszel, de elhiszem, hogy nem direkt. Mond miért nézel így?

Chi: Ja bocsi. Csak tudod nekem te mindig furcsa voltál. Aztán olvastam, hogy nem vagy teljesen koreai és azért vagy más, mint a többiek. A lényeg, hogy nem gondoltam volna, de olyan nagy a szemed. Tudod ez már a képekről is feltűnt, de életbe még nagyobb. Ez nem sértés akart lenni, mert amúgy neked jól áll csak olyan furcsa élőbe látni.

Xander nem szólt semmit.

Chi: Tudom talán ezzel tűnhet úgy, hogy hülyítem a fiúkat az ilyen szövegeimmel. Bocsánat.

Xander: Nem gond. Ez csak azért van, mert te is rajongó vagy és ezért többet tudhatsz a csapatban lévő tagokról és ezért mondasz ilyeneket. Ez normális. Amúgy kösz.

Chi: :)

Xander: Na, de akkor béke van már és vissza jössz?

Chi: Igen.

Xander: Majd féken tartjuk Kiseop-ot.

Chi: Kösz.

Xander és Chi így visszament a vidámparkba. Meglepetésükre már mindenki a kijáratnál állt. Miután oda értek Kiseop oda állt vagyis pontosabban oda lökték Chi elé.

Kiseop: Én sajnálom amiket mondtam. Kicsit túl kemény voltam veled. Elnézést kérek. Remélem megbocsájtasz.

Chi: Megértelek ezért nem haragszom. Mellesleg mondtam, hogy én a békét szeretem.

Hoon: Minden jó. Na mehetünk játszani?

Chi: Indulj. :)

A fiúk elindultak befelé. Chi és Kiseop kicsit lemaradva tőlük ment leghátul. Kiseop halkan oda súgott Chi-nek.

Kiseop: Meglehet, hogy bocsánatot kértem és "béke" van ,de figyellek ám. Vigyázz.

Chi: Fogok. :)

Erre Chi egy puszit nyomott Kiseop arcára. Kiseop nem igazán értette vajon miért tehette. Talán őt is beakarja hálózni?

DongHo: Hát ez mi volt?

Chi: Nem is tudom. Béke puszi?

Xander oda súgott Chinek.

Xander: Ne játssz. Nem úgy volt, hogy nem hülyíted a fiúkat?

Chi: Nem is. Ez nem hülyítés. Egy puszi még nem számít hülyítésnek.

Xander: Hát rendben. De azért ennél tovább ne menj.

Chi: Nyugi Xander. Nem azért vagyok itt, hogy a fiúkat hülyítsem. igaz már pontosan nem is tudom miért vagyok itt.

Xander: Azért, mert DongHo megkért nem?

Chi: Hát ezt meg honnan tudod? Ezt nem is mondták. Nem mondod, hogy már megint a hátam mögött szóltatok egymásnak.

Xander: Bocsánat.

Chi: De akkor miért kellet eljátszani, hogy nem tudod ki vagyok?

Xander: Nem is tudom.

Chi: És még Kiseop mondja rám, hogy nem kéne megbízni bennem meg minden. Mikor inkább nekem nem szabadna megbíznom bennetek.

Kevin: Miről beszéltek?

Chi: Már megint a hátam mögött beszéltetek egymással. Ráadásul most még átbasztátok az agyamat azzal, hogy eljátszottátok, hogy Xander nem ismer. És még bennem nem szabadna megbízni? Inkább nekem bennetek.

DongHo: Ne haragudj.

Chi: Ne haragudjak? De már másodjára csináljátok ezt. Talán igaza van Kiseopnak és tényleg nem kéne itt lennem.

Kevin: Ne csináld már. Mi csak....

Chi: Na jó n most elmegyek, mert nem szeretem ha szórakoznak velem, főleg olyanok akiket még szerettem is.

Chi sarkon fordult és indult volna, de nem tudott, mert DongHo az egyik karját, Kevin pedig a másikat fogta le.

DongHo: Sajnáljuk. Többet nem fordul elő. Nem szórakozunk.

Kevin:Többet nem csinálunk ilyen. Csak ne menj már e miatt.

Chi hirtelen nem tudta mit csináljon. Nagyon nem szereti ha szórakoznak vele, de közben úgy érezte nem tud elsétálni és nem csak azért, mert lefogták mindkét karját. Hanem azért is, mert érzett irántuk valamit. Csak állt. Aztán kiszabadította a karjait a fogásokból 1-1 mozdulattal és elfutott. Futott amerre tudott. Nem akart haza menni ezért csak sétált. A szíve kicsit nehéz volt. Nem tudta mi is van. egy parkban sétált és meghallotta ahogy a fiúk őt keresik. A legjobb ötlete szerint cselekedett és elbújt egy fa mögött. Ami nem bizonyult a legjobb rejtekhelynek. Chi állt majd kis idő múlva leült a fa tövébe. Aztán egyszer csak a fa körül lévő egyik bokor megrezzen és DongHo ugrott oda a semmiből. Chi úgy megijedt, hogy azt sem tudta mit csináljon.

Chi:Áá

Chi felsikított, de DongHo befogta a számát.

DongHo: Nyugi.

Majd oda ült Chi mellé a fa tövébe.

DongHo: Ne haragudj.

Chi: Mindegy. Már nem érdekes.

DongHo: De akkor miért futottál el?

Chi: Bonyolult.

DongHo: Naaa.

Chi: Nem ezt nem mondom meg, de annyit mondok nem azért, mert szórakoztatok.

DongHo: Akkor meg miért?

Chi: Tudod lehet, hogy Kiseop-nak igaza van és tényleg hülyítem a fiúkat.

DongHo: Ez nem igaz. Ugye nem akarod hülyíteni őket?

Chi: Nem, de mégis úgy tűnik, hogy akaratlanul is hülyítem őket.

DongHo: Akkor ezért futottál el?

Chi: Nem teljesen. Most válaszolj őszintén egy kérdésre.

DongHo: Oké. Mi lenne az?

Chi: Érzel valamit irántam?

DongHo: Öhm........

Chi: Igen vagy nem? De ne hazudj. Csak az igazat.

DongHo: Azt hiszem igen, de miért?

Chi: Ez a gond.

DongHo: Miért? Mert te nem érzel semmit irántam?

Chi: De igen. Sőt.

Ekkor zajt hallottak a közelben. Szétnéztek, de csak messze láttam egy alakot aki épp elfutott. Amit nem tudtak, hogy az Kevin volt. Aki idáig mindent hallott.

DongHo: Akkor miért gond?

Chi: Mert már Kevin iránt is érzek valamit.

DongHo: Akkor ezért futottál el?

Chi: Igen. Nem tudom, hogy mit csináljak. Én nem akarlak titeket hülyíteni,de nem tudom. Lehet, hogy haza kéne mennem.

DongHo: Ne. Ne menj haza. A hülyítésnél is jobban fájna az ha elmennél. Mellesleg ha tudok róla, hogy mit érzel akkor ez már így nem hülyítés. Szerintem mond el Kevinnek is mit érzel és tisztázd vele. Szerintem ő is szeret téged szóval ráfér ha tudja, hogy is állsz.

Chi: De ez nem fog így rosszul kijönni?

DongHo: Nem. Megoldjuk. Valahogy.